Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 2. szám

34 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám Törvényerejű rendeletek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1989. évi 2. törvényerejű rendelete a takarékbetétről 1. § (1) Takarékbetét: a gyűjtésére jogosult pénzintézetnél (a továbbiakban: pénzintézet) takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §) alapján betétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg. * (2) Takarékbetétet bármilyen összegben — bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával (névre szólóan vagy egyéb megkötéssel) — minden jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét más kedvezményezett részére is elhelyezhető. 2. § (1) A pénzintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet vagy nyereménybetét esetén — a sorsolás eredményétől függően — nyereményt nyújt. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határ(ok)at állapíthat meg. (3) A nyeremény takarékbetétek nyereményalapja számításának módját — a (2) bekezdésben foglalt felső kamat határokra figyelemmel — a pénzintézet határozza meg. A számítás módját az általános szerződési feltételekben kell megállapítani. 3. § (1) Takarékbetét a) lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan), b) előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) helyezhető el. (2) A pénzintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után — a tényleges elhelyezés idejére —járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki. (3) A takarékbetétbe történő befizetést, abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását az okiraton fel kell tüntetni. Kifizetés csak az okirat egyidejű bemutatása mellett teljesíthető. 4. § (1) A takarékbetét összegének visszafizetéséért az állam helytáll. (2) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyeremény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el. 5. § (1) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól. (2) Takarékbetétet — az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét kivételével — polgári jogi tartozás kiegyenlítése vagy biztosítása érdekében lefoglalni, valamint arra zálogjogot szerezni nem lehet. (3) Ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyvön a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait. 6. § (1) A takarékbetét titkos. Adatairól (pl. a takarékbetétes nevéről, a takarékbetét összegéről) a takarékbetét tulajdonosának (a továbbiakban: betétes) vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást adni nem szabad. (2) A pénzintézet azonban köteles tájékoztatást adni a bíróság (közjegyző) megkeresésére a vagyonelkobzást kimondó vagy az állammal szemben kártérítési kötelezettséget megállapító jogerős ítélet esetén, továbbá — a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban — az örökhagyó, takarékbetétjéről. 7. § A bemutatóra szóló, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat bemutatója részére a felvételi jogosultság vizsgálata nélkül visszafizeti, kivéve, ha az elveszett vagy megsemmisült okiratot az erre irányuló eljárásban semmissé nyilvánították. 8. § (1) Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okiratban megnevezett személy— a betétes vagy a kedvezményezett — részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan — a pénzintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal — módosíthatja. (2) A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés vagy jogerős bírói határozat alapján történő kifizetés esetén. 9. § (1) Egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat bemutatója részére csak a betétes által a takarékbetét szerződésben meghatározott feltétel közlése alapján fizeti vissza. A betétes e feltételt egyoldalúan—a pénzintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal — módosíthatja, amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik. (2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is kifizethető, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes. (3) A feltétel közlése nem szükséges öröklés vagy jogerős bírósági határozat alapján történő kifizetés esetén. 10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell viszszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. 11. § Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében — egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában—valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. 12. § (1) A takarékbetét kamatozása — ha a szerződés másként nem" rendelkezik — a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik.