Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

984 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám 24. Vagyoni értékű jog: a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, az üdülőhasználati jog és a külföldiek ingatlanhasználati 25. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni különösen az értékpapír, illetve korlátolt felelősségű társaságban levő üzletrész elidegenítéséért kapott ellenértéknek az értékpapír, illetve üzletrész megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó részét. Az ingyenesen, illetve kedvezményesen megszerzett értékpapír elidegenítésekor az árfolyamnyereség számításánál a megszerzésre fordított összegnek a névértéket kell tekinteni. 26. A 28. § alkalmazásában külföldi munkavállalásból származó jövedelem az, amely egyébként, mint belföldről származó jövedelem a 9., 11., 12. és 30. §-ok szerint lenne adóköteles. 27. A 33. § (1) bekezdésének alkalmazásában a váltót a birtokba vétel napján szerzi meg a magánszemély. 28. A 33. § (3) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésijog megszerzésének minősül, ha a magánszemély a biztosítást megszüntetheti, visszavásárolhatja, értékesítheti. 29. A 34. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni: a) aki a 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-a szerint vaknak minősül; b) akinek a 6/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet 1. számú mellékletében megjelölt betegsége van; c) aki rokkantsági járadékban részesül; d) akit egyéb jogszabály súlyosan fogyatékosnak minősít. 30. Kifizető: a jogi személy, a gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, pénzintézet) útján fizet ki, kivéve, ha a közvetítő a magánszeméllyel kötött szerződés alapján a bevételt elszámolja. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. 31. A 45—52. § vonatkozásában munkáltató az, akinél a magánszemély munkakönyve van. 32. Belföldi illetőségű munkáltató: a belföldön székhelyivel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyegyesülés és egyéb szervezet; egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is. 33. Nagyértékű ingóság: a gépjármű, a védett gyűjtemény, továbbá minden olyan ingóság, amelynek értéke darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként stb.) meghaladja a 100 000 forintot. 34. A késedelmi kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizetik. 35. A 34. § (3)—(5) bekezdésének alkalmazásában: a) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatára előfelvételt nyert, katonai szolgálatot teljesítő személyt úgy kell tekinteni, mint aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat; b) egyedülálló az, akit a társadalombiztosítási jogszabályok alapján a családi pótlékra való jogosultság szempontjából egyedülállónak kell tekinteni; c) gyermeknek tekintendő a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek; d) ha a gyermeket nevelő személyében hó közben változás történik, a gyermek nevelőjének azt kell tekinteni, aki a hónap első napján a gyermeket eltartotta; e) saját háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül (pl. diákotthonban, kórházban, csecsemő- és gyermekotthonban), az állami nevelésbe vett gyermeket nem lehet saját háztartásban levőként figyelembe venni; f) súlyosan fogyatékos gyermek az, akire az eltartója a magasabb összegű családi pótlékra jogosult, vagy akit rokkantsági járadék illet meg. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 68. § (1) Ez a törvény — aze §-ban foglalt kivételekkel — 1990. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1987. évi VI. törvény, az azt módosító 1988. évi VIII. törvény, továbbá a 82/1988. (XII. 12.) MT rendelet, valamint az azt módosító 24/1989. (III. 14.) MT és a 44/1989. (V. 26.) MT rendelet hatályát veszti, rendelkezéseiket azonban az 1988—1989. évi jövedelmekre alkalmazni kell. (2) A 66. § (4) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba, e rendelkezést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (3) A10. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket már az 1989. évi jövedelmek bevallása során is alkalmazni kell. (4) A 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést csak az 1990. január 1. napjától megkötött szerződésekre kell alkalmazni. (5) A Minisztertanács 82/1988. (XII. 12.) MT rendelete 1. számú mellékletének III. d) pontja á következő szövegrésszel egészül ki, e rendelkezést az 1989. évi jövedelem megállapítása során kell alkalmazni: „Gépjárművet átalányelszámolásos, illetve szerződéses rendszerben üzemeltető egyéni vállalkozó is alkalmazhatja — választása szerint — a gépjárműhasználattal kapcsolatos költségei elszámolására az e melléklet III. d) pontja harmadik bekezdésében előírt kilométer költségátalányt abban az esetben, ha az adóévben ilyen módon elszámolt költségét csökkenti azzal az igazolt összeggel, amelyet a gépjármű felett tulajdonjoggal rendelkező gazdálkodó szervezet ugyanazon évben, ugyanazon gépjármű után értékcsökkenési leírásként elszámolt." 69. § Az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavaslattal együtt a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — tesz javaslatot. 70. § Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy rendeletben meghatározza: a) a takarékbetétekből származó jövedelmek utáni adó megfizetésének módját; b) az adóellenőrzéshez szükséges kötelező adatszolgáltatás körét, teljesítésének módját és időpontját; c) a közműfejlesztés támogatásának rendjét;