Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 971 (3) Nem illeti meg a csökkentés lehetősége a magánszemélyt: a) az után a hónap után, amelyben — a gyermek, illetve a munkaképtelen egyedülálló szülő gondozása, ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság kivételével — 10 munkanapnál többet fizetés nélküli szabadságon töltött; b) akkor, ha munkabeosztására tekintettel — az éves munkarendben foglalkoztatottak kivételével — az adott hónapban munkavégzési kötelezettsége nem volt. (4) A (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a magánszemély munkavégzési kötelezettségének jogszabályban meghatározott jogosultság vagy kötelezettség alapján nem tesz eleget, valamint, ha az éves munkarendben foglalkoztatott személy éves munkavégzési kötelezettségének eleget tett. (5) A külföldi részvételű gazdasági társaság, a belföldön tevékenységet folytató külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi egyéni és társas cég és személyi egyesülés által — Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező alkalmazottja részére — kifizetett, munkaviszonyból származó bevétel 55 százaléka tekintendő jövedelemnek. A bevételnek része a természetben kapott lakás bére, illetőleg a lakbér címén kapott juttatás. A munkaszerződésben meghatározott esetekben a külföldi utazás és kiküldetés — kifizető által viselt — költsége nem minősül bevételnek. 10. § (1) Munkaviszonyból származik: a) a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló magánszemélynek e minőségében közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott üzletrész (vagyonrész, vagyoni érték), vagyonjegy és részjegy, továbbá a munkáltató által alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény (a továbbiakban együtt: ingyenes értékpapír) formájában megszerzett vagyoni érték, kivéve az ingyenes szövetkezeti értékpapír [3. §e) pont] formájában megszerzett vagyoni értéket; b) a magánszemély munkáltatója [41. § (4) bekezdés] által viselt, a magánszemély javára kötött élet-, illetve nyugdíjbiztosítás díja is. (2) A részvénytársaság alkalmazottja által — a térítés ellenében juttatott dolgozói részvény formájában — megszerzett bevételnek (a névértéknek) az alkalmazott által megfizetett térítéssel csökkentett része tekintendő munkaviszonyból származó jövedelemnek. Találmányból származó jövedelem 11. §.(1) A találmány értékesítéséből származó bevételnek az elszámolható költségek (31. §) levonása után fennmaradó része a jövedelem. A bevételnek — e § alkalmazásában — nem része a 7. § (2) bekezdésének 35. pontjában meghatározott adómentes összeg. (2) Ha az eredeti jogosult magánszemély a költségeivei nem kíván elszámolni, a végleges szabadalmi oltalommal rendelkező találmány értékesítéséből származó, az eredeti jogosult részére kifizetett — 500 ezer forint bevételig a bevétel 35 százalékát, — az 500 ezer forint feletti bevétel 50 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A bevételnek része az egyébként adómentes költségtérítés is. (3) Ha az eredeti jogosult találmányára a végleges szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, jövedelmét a 30. § szerint kell az adóalapba beszámítani és bevallani. (4) A (3) bekezdésben említett esetben a találmányt hasznosító kifizető, ha az adókülönbözet megfizetésére kezességet vállal—az adóhatóság kezességet elfogadó határozatát követően — a magánszemély választása szerint az adóelőleget az (1), vagy az (2) bekezdés figyelembevételével vonja le. (5) A (4) bekezdésben meghatározott kezességvállalás esetén az adóhatóság az adóbevallásban a 30. §, illetőleg az (1) vagy (2) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelem adókülönbözetét halasztott adóként (44. §) tartja nyilván. Egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységekből származó jövedelem 12. § (1) A munkaviszonyon, illetve a társas (18. §) és egyént vállalkozáson (19. §) kívül végzett egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységekből, továbbá a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból származó bevételből az elszámolható költségek (31. §) levonása után fennmaradó rész a jövedelem. (2) Ha az eredeti jogosult magánszemély a költségeivel nem kíván elszámolni, a munkaviszonyon, illetve a társas és az egyéni vállalkozáson kívül végzett, a (3) bekezdésben meghatározott tudományos és művészeti alkotó tevékenységből, továbbá a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból származó — 200 ezer forint bevételig a bevétel 35 százalákát, — a 200 ezer forint feletti bevétel 60 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A bevételnek része az egyébként adómentes költségtérítés is. (3) A (2) bekezdésben említett: a) tudományos tevékenység: a felsőoktatási oktatói (1985. évi I. törvény 98. §); az igazságügyi szakértői tevékenység; a műszaki szakértői, a lektori, a szerkesztői tevékenység; az Országos Tudományos Kutatási Alapból finanszírozott, az Országos Középtávú Kutatás Fejlesztési Terv keretében folytatott, valamint a minisztériumok, országos hatáskörű szervek közvetlen megbízására készített és tárca kutatási alapból, továbbá tudományos célú alapítványokból finanszírozott tudományos kutatói tevékenység; a műszaki szakgrafikai és a szakfordítói tevékenység; b) művészeti tevékenység: a restaurálás, az építőművészeti tevékenység, a mozgástervezés, a látványtervezés, a színházi rendezés, a hangszerelés, a televízió- és filmoperatőri tevékenység, az előadóművészi tevékenység, valamint az oktatási intézményekben végzett művészetoktatás. (4) A képzőművészeti alkotóközösség tagja részére az alkotóközösség által kifizetett szerzői díj jövedelemtartalmát is e § alkalmazásával kell meghatározni, feltéve, hogy az alkotóközösség a szerzői jogvédelem alá eső alkotás létrehozásával kapcsolatos költségeket nem számol el. •• 13. § (1) A11—12. §-ok szerint kell eljárni a magánszemély azon jövedelmének megállapítása során is, amely az e §-okban említett bevételből munkaviszonyon kívüli szerződés alapján a munkáltatójától származik.