Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 969 7. a sorkatona, a katonai tanintézet felsőfokú végzett­séggel nem rendelkező hallgatója, továbbá a Miniszterta­nács rendeletében meghatározott polgári szolgálatot tel­jesítő magánszemély illetménye és egyéb pénzbeli juttatá­sa, a leszerelő sorkatona egyszeri pénzjuttatása; 8. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú család­ban való gondozásáért, neveléséért, valamint az ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért kapott díj, illetve térítés; 9. az intézeti, állami nevelést követően kapott önálló életkezdési támogatás; 10. a jogszabályban meghatározott mértékű, továbbá a pályakezdő részére adott — feltételhez kötött — letelepe­dési támogatás; 11. a jogszabályban vagy 1987. január 1. napja előtt megállapított természetbéni juttatás — ideértve annak pénzbeli megváltását is — 1989. július 1. napja előtt ter­mészetben megállapított mértéke, valamint a háztáji és il­letményföld megváltása címén kapott összegnek a 2500 kg májusi morzsolt kukorica — állam által megállapított (ga­rantált) — árát meg nem haladó része; 12. a lakás vásárlásához, építéséhez, felújításához, a la­kásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, a külön jogszabályban ilyenként meghatáro­zott hiteltörlésztési támogatás, a vissza nem térítendő munkáltatói, illetve helyi tanácsi támogatás, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei szá­mára adott lakásépítési támogatás; 13. a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térí­tés (ideértve a bérlakásból bírói ítélet alapján távozó bér­lőtárs részére a családjogi törvény rendelkezése szerint megítélt, a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett ösz­szeget is), a lakásbérleti jogok, továbbá a lakástulajdon és a bérlakás bérleti jogának egymás közötti cseréjéből szár­mazó jövedelem; 14. a hatósági intézkedés alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyból származó jövedelem, az állami bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés; 15. a tíz évnél régebben megszerzett ingatlan vagy va­gyoni értékű jog átruházásából, valamint az ilyen vagyoni értékű jogról való lemondásból származó jövedelem; 16. a tíz évnél nem régebben szerzett ingatlan értékesí­téséből, valamint a vagyoni értékű jog alapításából, átru­házásából, az ilyen jogról való lemondásból származó jö­vedelemnek az a része, amelyet a magánszemély a 8. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn bélül saját maga, házas­társa, volt házastársa, egyeneságbeli rokona — ide értve az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőt is — részére lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogá­nak, vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére vagy bővítésére fordított; 17. a házassági vagyonközösség megszüntetése követ­keztében ingatlannak vagy más vagyoni értékű jognak a há­zastárs által történő megváltásából származó jövedelem; 18. a Minisztertanács rendeletében meghatározott közműfejlesztési támogatás; 19. a jogszabályban meghatározott mértékű költségté­rítés, költségátalány; 20. a közlekedési költség megtérítése; a kifizetőtől ka­pott, jogszabályban meghatározott Ft/km mérték alapján megállapított gépjármű költségátalány összegéből — ha jogszabály ennél magasabb összeget vagy nagyobb távolsá­got nem állapít meg—valamennyi kifizetőtől összesen ha­vi 500 kilométert meg nem haladó távolságra kapott összeg; az 500 kilométert vagy a jogszabályban meghatáro­zott összeget, illetve távolságot meghaladó gépjármű költ­ségátalány esetében a költségeket az átalány egész össze­gévelszemben kell igazolni; az üzemanyag megtakarításra tekintettel kapott összeg; 21. a tanfolyami hozzájárulás, az oktatási költség, a tu­dományos konferencia, kongresszus részvételi díjának megtérítése; 22. a természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés, va­lamint a pénzben nyújtott étkezési hozzájárulásnak (ide­értve a pénzt helyettesítő utalványt is) havi 500 forintot meg nem haladó része; a magánszemély munkáltatója ál­tal nyújtott albérleti (szállás) hozzájárulásnak havi 4000 forintig, de legfeljebb a magánszemély által ténylegesen fi­zetett díj 50 százalékáig terjedő része; a fegyveres erők hi­vatásos állományú tagja részére fizetett albérleti hozzájá­rulás teljes összege; 23. a bedolgozó részére kifizetett évi költségtérítés ösz­szege, ha az nem haladja meg az évi munkabér, illetve mun­kadíj 30 százalékát, feltéve, hogy a magánszemély e jogvi­szonyával összefüggésben egyéb adómentes költségtérítés­ben nem részesült és költségeket sem számol el (a 30 szá­zalékot meghaladó térítés esetén a költségeket a teljes ösz­szeggel szemben kell igazolni); 24. az országgyűlési képviselő költségtérítése; 25. a külföldön élvezett ösztöndíjnak az a része, amely nem haladja meg az ösztöndíjjal azonos időtartamra eső elsőosztályú napidíj összegének 150 százalékát (a 150 szá­zalékot meghaladó rész esetén a költségeket a teljes ösz­szeggel szemben kell igazolni), a tartósan külföldön fog­lalkoztatott dolgozó külön jogszabály szerinti költségtérí­tése; 26. a külföldről származó napidíjnak az a része, amely nem haladja meg az elsőosztályú napidíj összegét (az ezt meghaladó rész esetén a költségeket a teljes összeggel szemben kell igazolni); 27. az egészségügyi intézmény által fizetett donor-díj és gyógyszernek emberen való kipróbálásával kapcsolatban azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert kipróbálják; 28. a jogszabályban meghatározott kötelezettség alap­ján kapott tartásdíj, a kártalanítás — ide értve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vé­telárát is —, a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kárté­rítést; a Ptk. 356. § (3) bekezdése és külön jogszabály alap­ján rendkívüli munkateljesítmény címén folyósított jöve­delem; 29. a biztosítási jogviszony alapján kapott összeg, kivé­ve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeget; 30. az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék, kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével meg­emelték; 31. a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem; 32. az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék, a munkáltatótól a nyugdíjbavonuláskor kapott ajándék, az egyéb ajándék értékének alkalmanként 500 forintot meg nem haladó része, továbbá az a más vagyoni érték, amely­nek megszerzése vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, vagy sorsjáték illeték alá esik, valamint az egyéb aján­déksorolás nyereménye is, ha annak értéke alkalmanként az 500 forintot nem haladja meg;

Next

/
Thumbnails
Contents