Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 915 A felszámolási eljárás során felmerült költségekhez hasonlóan a 49. számlacsoporton belül külön számlán kell elszámolni vagy az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell gyűjteni a) a gazdasági tevékenység ésszerű befejezésével kapcsolatos bevételeket; b) a vagyontárgyak eladásából származó bevételeket; c) a könyvekben nem nyilvántartott követelések behajtásából és a nem nyilvántartott eszközök (pl. leltározás során talált állóeszközök, készletek, érték nélkül nyilvántartott földterület és vagyoni értékű jogok) értékesítéséből származó bevételeket. A 49. számlacsoport egyenlege, a befolyt árbevétel, valamint az elszámolt költségek és a kivezetett eszközök könyv szerinti értékének különbözete olyan nyereség vagy veszteség, amely előjelétől függően a gazdálkodó szervezet felhalmozott vagyonát növeli vagy csökkenti. A felszámoló a felszámolási eljárás során a vagyontárgyakat értékesíti, a követeléseket behajtja, a behajthatatlan követeléseket és az aktív pénzügyi elszámolásokat rendezi. A végelszámoló a végelszámolási eljárás során az előzőekben felsoroltakon túlmenően a hitelezőkkel is elszámol és a tartozásokat kiegyenlíti. (Amennyiben a gazdasági társaság vagyona az ismert hitelezők fedezetére elegendő és így felszámolási eljárás indításának nincs helye.) A felszámoló a felszámolási eljárás befejezésekor a bíróság részére az 1. minta szerint felszámolási zárómérleget és a 2. minta szerint vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámolási zárómérleg az eszközök között az elszámolási betétszámlán és a pénztárban lévő pénzeszközöket, valamint a nem értékesített vagyontárgyakat (állóeszközöket, készleteket, egyéb eszközöket), a források között a kielégítési sorrendnek megfelelően a tartozásokat és a saját forrásokat (a saját vagyont) tartalmazza. A vagyonfelosztási javaslatot az elismert tartozások, a rendelkezésre álló pénzfedezet és a kielégítési hányad figyelembevételével kell elkészíteni. A felszámoló a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyás céljából a bíróságnak köteles benyújtani. Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén a felszámoló a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a megszüntető határozatot hozó szervnek bemutatja, majd a jóváhagyás után azokat a bíróságnak megküldi. A végelszámoló a végelszámolási eljárás befejezésekor az 1. minta szerint végelszámolási zárómérleget készít. A végelszámolási zárómérleg az eszközök között a rendelkezésre álló szabad pénzeszközöket és a nem értékesített vagyontárgyakat, források között pedig a gazdasági társaság tagjainak felosztható vagyon érteket mutatja. A források között ki nem egyenlített tartozás nem szerepelhet. A végelszámoló a végelszámolási zárómérleget jóváhagyás céljából a gazdasági társaság legfőbb szerve (közgyűlés, a taggyűlés) elé terjeszti. A hitelezők kielégítése után a fennmaradó vagyont — a nem pénzbeni vagyoni hozzájárulások kiadása, a pótbefizetések és a részvénytársaságnál a már teljesített befizetések visszatérítése után — a tagok vagyoni hozzájárulása, a törzsbetétek, ilieve a részvények arányában kell felosztani. //. A felszámolási eljárás gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása 1. A vagyontárgyak értékesítése Az eladott ingatlanok (üzemi és iroda épületek, telkek és földterület), gépek és berendezések, járművek és egyéb állóeszközök könyv szerinti nettó értékét, a vagyoni értékű jogok és a készletek nyilvántartás szerinti értékét, valamint az értékesítés árbevételét a 49. számlacsoporton belül elkülönített külön számlán kell elszámolni. A vagyonértékesítés árbevételének és könyv szerinti értékének különbözete — előjelétől függően — nyereséget vagy veszteséget eredményez, s így a gazdálkodó szervezet vagyonát növeli vagy csökkenti. A felszámolási eljárás során többletként talált állóeszközök és készletek, továbbá az érték nélkül nyilvántartott telkek, földterület és vagyoni értékű jogok értékesítése a gazdálkodó szervezet vagyonát növeli, míg a leltározás során feltárt állóeszköz- és készlethiányok könyv szerinti értéke a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkenti. Számlaösszefüggések: T331 —K49 T331 — K467 T49 — KII—17 T 18 — K 49 T331 —K49 T331 —K467 T49 —K21—29 T49 —K 11—17 . 21—29 T 18 —K49 T 11—13 — K 49 15—17 21—29 Eladott állóeszközök árbevételének könyvelése. Az állóeszköz eladáshoz kapcsolódóan a fizetendő általános forgalmi adó könyvelése. Az eladott állóeszköz bruttó értékének és elszámolt értékcsökkenésének kivezetése (ideértve az értékkel nyilvántartott földterület könyvekből való kivezetését is). Készletek (anyagok, fogyóeszközök, göngyölegek, állatok, termények, termékekés áruk) értékesítésének könyvelése. A készletértékesítéshez kapcsolódóan a fizetendő általános forgalmi adó könyvelése. Az eladott, vásárolt készletek nyilvántartási áron, a saját termelésű készletek készletértékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékének könyvelése. A leltározás során hiányként talált állóeszközök, készletek könyv szerinti értékének veszteségként való leírása. A leltározás során többletként talált állóeszközök, készletek állományba vételének könyvelése.