Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 915 A felszámolási eljárás során felmerült költségekhez ha­sonlóan a 49. számlacsoporton belül külön számlán kell el­számolni vagy az analitikus nyilvántartásokban elkülöní­tetten kell gyűjteni a) a gazdasági tevékenység ésszerű befejezésével kap­csolatos bevételeket; b) a vagyontárgyak eladásából származó bevételeket; c) a könyvekben nem nyilvántartott követelések behaj­tásából és a nem nyilvántartott eszközök (pl. leltározás so­rán talált állóeszközök, készletek, érték nélkül nyilvántar­tott földterület és vagyoni értékű jogok) értékesítéséből származó bevételeket. A 49. számlacsoport egyenlege, a befolyt árbevétel, va­lamint az elszámolt költségek és a kivezetett eszközök könyv szerinti értékének különbözete olyan nyereség vagy veszteség, amely előjelétől függően a gazdálkodó szervezet felhalmozott vagyonát növeli vagy csökkenti. A felszámoló a felszámolási eljárás során a vagyontár­gyakat értékesíti, a követeléseket behajtja, a behajthatat­lan követeléseket és az aktív pénzügyi elszámolásokat ren­dezi. A végelszámoló a végelszámolási eljárás során az elő­zőekben felsoroltakon túlmenően a hitelezőkkel is elszá­mol és a tartozásokat kiegyenlíti. (Amennyiben a gazdasá­gi társaság vagyona az ismert hitelezők fedezetére elegen­dő és így felszámolási eljárás indításának nincs helye.) A felszámoló a felszámolási eljárás befejezésekor a bí­róság részére az 1. minta szerint felszámolási zárómérleget és a 2. minta szerint vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámolási zárómérleg az eszközök között az elszámolá­si betétszámlán és a pénztárban lévő pénzeszközöket, va­lamint a nem értékesített vagyontárgyakat (állóeszközö­ket, készleteket, egyéb eszközöket), a források között a ki­elégítési sorrendnek megfelelően a tartozásokat és a saját forrásokat (a saját vagyont) tartalmazza. A vagyonfelosz­tási javaslatot az elismert tartozások, a rendelkezésre álló pénzfedezet és a kielégítési hányad figyelembevételével kell elkészíteni. A felszámoló a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyás céljából a bíró­ságnak köteles benyújtani. Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén a felszámoló a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javasla­tot a megszüntető határozatot hozó szervnek bemutatja, majd a jóváhagyás után azokat a bíróságnak megküldi. A végelszámoló a végelszámolási eljárás befejezésekor az 1. minta szerint végelszámolási zárómérleget készít. A végelszámolási zárómérleg az eszközök között a rendelke­zésre álló szabad pénzeszközöket és a nem értékesített va­gyontárgyakat, források között pedig a gazdasági társaság tagjainak felosztható vagyon érteket mutatja. A források között ki nem egyenlített tartozás nem szerepelhet. A vég­elszámoló a végelszámolási zárómérleget jóváhagyás cél­jából a gazdasági társaság legfőbb szerve (közgyűlés, a tag­gyűlés) elé terjeszti. A hitelezők kielégítése után a fenn­maradó vagyont — a nem pénzbeni vagyoni hozzájárulá­sok kiadása, a pótbefizetések és a részvénytársaságnál a már teljesített befizetések visszatérítése után — a tagok va­gyoni hozzájárulása, a törzsbetétek, ilieve a részvények arányában kell felosztani. //. A felszámolási eljárás gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása 1. A vagyontárgyak értékesítése Az eladott ingatlanok (üzemi és iroda épületek, telkek és földterület), gépek és berendezések, járművek és egyéb állóeszközök könyv szerinti nettó értékét, a vagyoni érté­kű jogok és a készletek nyilvántartás szerinti értékét, vala­mint az értékesítés árbevételét a 49. számlacsoporton be­lül elkülönített külön számlán kell elszámolni. A vagyon­értékesítés árbevételének és könyv szerinti értékének kü­lönbözete — előjelétől függően — nyereséget vagy veszte­séget eredményez, s így a gazdálkodó szervezet vagyonát növeli vagy csökkenti. A felszámolási eljárás során többletként talált állóesz­közök és készletek, továbbá az érték nélkül nyilvántartott telkek, földterület és vagyoni értékű jogok értékesítése a gazdálkodó szervezet vagyonát növeli, míg a leltározás so­rán feltárt állóeszköz- és készlethiányok könyv szerinti ér­téke a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkenti. Számlaösszefüggések: T331 —K49 T331 — K467 T49 — KII—17 T 18 — K 49 T331 —K49 T331 —K467 T49 —K21—29 T49 —K 11—17 . 21—29 T 18 —K49 T 11—13 — K 49 15—17 21—29 Eladott állóeszközök árbevételének könyvelése. Az állóeszköz eladáshoz kapcsolódó­an a fizetendő általános forgalmi adó könyvelése. Az eladott állóeszköz bruttó értéké­nek és elszámolt értékcsökkenésének kivezetése (ideértve az értékkel nyil­vántartott földterület könyvekből va­ló kivezetését is). Készletek (anyagok, fogyóeszközök, göngyölegek, állatok, termények, ter­mékekés áruk) értékesítésének köny­velése. A készletértékesítéshez kapcsolódó­an a fizetendő általános forgalmi adó könyvelése. Az eladott, vásárolt készletek nyilván­tartási áron, a saját termelésű készle­tek készletértékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékének könyvelése. A leltározás során hiányként talált ál­lóeszközök, készletek könyv szerinti értékének veszteségként való leírása. A leltározás során többletként talált állóeszközök, készletek állományba vételének könyvelése.

Next

/
Thumbnails
Contents