Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 901 A pénzügyminiszter 52/1988. (XII. 24.) PM rendelete a könyvvitel rendjéről Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: A rendelet hatálya 18 A rendelet hatálya kiterjed a) az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a vízgazdálkodási társulatra, az egyes jogi személy vállalatára, a pénzintézetre és a leányvállalatra; b) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra; c) a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportra, a mezőgazdasági szövetkezeti szakcsoportra, az iskolai szövetkezeti csoportra, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 8/A §-ban meghatározott egyéni vállalkozóra, ha a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi törvény (továbbiakban: VA) hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett; d) a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségére; (továbbiakban a)-d) pontok együtt: vállalkozó.); e) a társadalmi szervezetre és az alapítványra. 2.§ A könyvvezetési kötelezettség (1) Kettős könyvvitelt köteles vezetni a vállalkozó ha éves árbevétele eléri a 250 millió forintot és a vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményt a naptári évben elszámolt árbevétele és a különféle bevételek, valamint az értékesítés elszámolt önköltsége, a fel nem osztott költségek és a különféle ráfordítások különbözeteként (a mérleg szerinti eredmény alapján) állapítja meg. Kettős könyvvitelt köteles vezetni a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Fejlesztési Intézet és a Pénzintézeti Központ. (2) Egyszerűsített kettős könyvvitelt köteles vezeíni a vállalkozó, ha éves árbevétele nem éri el a 250 millió forintot és a vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményt a naptári évben elszámolt árbevétele, a különféle bevételek, valamint a naptári évben elszámolt költségek és különféle ráfordítások különbözeteként állapít ja meg. (3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a rendelet mellékletének c)-d) pontjaiban felsorolt vállalkozó, ha éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot és a vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményét a befolyt adóköteles bevételek, valamint a kifizetett termelési és kezelési költségek és az elszámolt értékcsökkenési leírás különbözeteként állapítja meg, amelyet a vásárolt készletek állományváltozásának értékével módosítani kell. (4) Abban az esetben, ha a vállalkozó a VA törvény 6. § (l)-(2) bekezdésében lehetővé tett, illetve előírt egyik eredménymegállapítási rendszerről a másikra tér át, köteles az annak megfelelő könyvviteli rendszerre is áttérni. (5) A társadalmi szervezet és az alapítvány könyvvezetési kötelezettségéről külön jogszabály intézkedik. A kettős könyvvitel 3. § (1) A kettős könyvvitel alapelveit, a könyvvitel zárt rendszere keretében a mérleg-, a költség- és az eredményszámlák tartalmát a Népgazdasági Számlakeret (4. §) határozza meg. (2) A gazdasági műveleteket megtörténtük után a bizonylati rendről szóló jogszabályban előírtak szerint a valóságnak megfelelően bizonylaton kell rögzíteni. (3) A könyvviteli nyilvántartásba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. (4) A könyvviteli nyilvántartásokat a 13. § (4) bekezdése szerint meghatározott időpontban, de legalább a negyedév utolsó napjával le kell zárni. A Népgazdasági számlakeret 4. § (1) Az 1—4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1—3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a saját és idegen források számláit. a) Az 1. számlaosztály az állóeszközök, beleértve a vagyoni értékű jogokat is, és a beruházások nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. Külön számlacsoport mutatja az állóeszközök bekerülési (bruttó) értékét és elszámolt értékcsökkenését. b) A 2. számlaosztály a készleteket, mind a vásárolt, mind a saját előállítású készleteket foglalja magába. Ide tartoznak az anyagok, a fogyóeszközök, a vásárolt és saját előállítású szellemi termékek, a gyártóeszközök, a göngyölegek, az állatok, a befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, a jóléti készletek, az áruk. c) A 3. számlaosztályban találhatók a pénzügyi elszámolások: a pénz- és betétszámlák, az értékpapírok, az aktív pénzügyi elszámolások, a vevőkkel, az adósokkal, a