Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 1. szám

6 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám (4) A rendészet vezetője, illetve tagja a közületi szerv gépjárművét a közületi szerv területén kívül is ellenőrizheti. (5) A rendészet bűncselekmény alapos gyanúja esetén köteles a közületi szerv vezetője útján — ha az késedelemmel járna, közvetlenül — értesíteni a nyomozó hatóságot. Társadalmi rendészet 11. § (1) A bűncselekmények megelőzése, a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem megszilárdítása végett a közületi szerv dolgozóiból társadalmi rendészet létesíthető. (2) A közületi szerv büntetlen előéletű dolgozóját a helyi társadalmi szervezetek, gazdasági szervek, a munkahelyi kollektívák javasolják társadalmi rendésznek, és a közületi szerv vezetője bízza meg. (3) A társadalmi rendészet létrehozására, irányítására, feladataira, jogaira és kötelességeire vonatkozó részletes szabályokat a közületi szerv vezetője határozza meg, összhangban a rendészetre megállapított szabályokkal. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet 1988. március l-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az üzemrendészeti szervek szervezéséről szóló 14/1960. (III. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) Ahol jogszabály üzemrendészeti szervre utal, azon a közületi szerv rendészetét kell érteni. (3) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a belügyminiszterrel egyetértésben, illetve a fővárosi, megyei tanács 1988. október 1-jéig szabályozza. Marjai József s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács 7/1988. (II. 17.) MT r e'n d el é f e az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról A Minisztertanács az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 13. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás (a továbbiakban: szakmai oktatás) célja, hogy a) lehetőséget adjon szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás (tevékenység) folytatásához (a továbbiakban együtt: munkakor betöltéséhez) szükséges ismeretek megszerzésére, b) szolgálja a munka színvonalának emeléséhez, a műszaki fejlődés és a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásához szükséges ismeretek megszerzését és bővítését, c) biztosítsa — a népgazdaság, illetve a munkáltatók igényeihez igazodó munkaerő-átcsoportosítás elősegítése érdekében — a munkavállalók foglalkoztatásához szükséges új szakmai ismeretek, illetve szakképesítés megszerzését (a továbbiakban: átképzés), d) járuljon hozzá az egyéni képességek kibontakoztatásához, az egyéni adottságoknak megfelelő pályaválasztáshoz, illetőleg pályamódosításhoz. 2. § (1) A szakmai oktatás típusai a) szakképesítést nyújtó szakmai oktatás, b) szakképesítést nem nyújtó szakmai oktatás. (2) A szakmai oktatásban szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket oktatnak (a továbbiakban: szakmai ismeretek). (3) A szakmai ismeretek — a szakmai oktatás típusától, az igényektől és a résztvevők előképzettségétől függően — kiegészülhetnek a korszerű szakmai ismeretek megalapozásához szükséges műszaki, természettudományi, vezetési, szervezési, gazdálkodási, illetőleg közéleti jártasságot fejlesztő, valamint más általános ismeretekkel (a továbbiakban: általános ismeretek). 3. § (1) A szakmai oktatás tanfolyami és más formában folyhat. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az előírt ismeretek egyéni felkészülés alapján is megszerezhetők. (2) A szakmai oktatást a népgazdaság, a résztvevők és a munkáltatók igényeinek figyelembevételével, a hatékonyságot szolgáló formában, a munkaidőalapot kímélve úgy kell megszervezni, hogy az elméleti oktatásra — elsősorban — munkaidőn kívül kerüljön sor. 4. § : A szakmai oktatásban egyéni elhatározás vagy a munkáltató rendelkezése alapján az vehet részt, aki az oktatásra megállapított feltételeknek megfelel.