Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

652 TANÁCSOK KÖZLÖNYF 26. szám nélküli visszafizetés teljesítéséért az alapítók egyetemlegesen felelnek. (3) Az alakuló közgyűlés megnyitásáig a részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének harminc százalékára kiegészíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra, aki nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltat. 258. § Az alakuló közgyűlés: a) megállapítja, hogy az alaptőkét lejegyezték és annak legalább harminc százalékát befizették; b) elfogadja vagy visszautasítja a túljegyzést; c) dönt a részvénytársaság megalakulásáról; d) megállapítja az alapszabályt; e) határoz az alapítókat megillető előnyökről és az alapítókkal vagy másokkal az^alapítás során történt esetleges külön megállapodások jóváhagyásáról; f) dönt az alakuló közgyűlésig kötött szerződések jóváhagyásáról; g) határoz a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről és szolgáltatásának időpontjáról; h) megválasztja az első évre az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, kivéve ha az alapítók az alapítási tervezetben ezt a jogot maguknak tartották fenn; i) megválasztja a részvénytársaság könyvvizsgálóját. 259. § (1) Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon akár személyesen, akár írásbeli meghatalmazással öt olyan részvényjegyző van jelen, akik az alaptőkének legalább a felét lejegyezték. (2) Az alakuló közgyűlés a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza, de az alapítási tervezettől csak valamennyi részvényjegyző egyhangú döntésével térhet el, a nem pénzbeli hozzájárulás értékét az alapítási tervezethez vagy a könyvvizsgáló által megállapítotthoz képest magasabban nem állapíthatja meg, az alapítókat megillető előnyöket pedig a részvénytársaság terhére nem változtathatja meg. (3) A nem pénzbeli hozzájárulásról és az alapítókat megillető előnyökről szóló határozat meghozatala során az érdekelt részvényjegyzők nem szavazhatnak. (4) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Zártkörű alapítás 260§. (1) Ha azalapítók ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett alapító okiratban abban állapodnak meg, hogy az összes részvényt az általuk megállapított arányban magukveszik át, nincs szükség alapítási tervezet kibocsátására, részvényjegyzésre és alakuló közgyűlésre. (2) Zártkörű alapítás esetében az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait az alapítók jelölik ki. (3) Az (1)—(2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az alapításra vonatkozó általános rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, (4) Ha az alapítók kizárólag természetes személyek, részvénytársaságot zártkörű alapítással nem hozhatnak létre. Alapszabály 261. § (1) Az alapszabályban meg kell határozni: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a részvénytársaság időtartamát; c) a részvénytársaság tevékenységi körét; dj az alaptőke nagyságát, a részvények befizetésének a feltételeit; e) a részvények számát, névértékét, valamint azt, hogy a részvények bemutatóra vagy névre szólnak-e; f) a részvénytársaság cégjegyzésének módját; g) a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét és határozatképtelenség esetére az eljárás módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját; h) az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak, va-. lamint a könyvvizsgálóknak a számát, választásuk módját, hatáskörüket és működésük időtartamát; i) a nyereség felosztásának szabályait; 1 j) a részvénytársaság hirdetményei közzétételének módját; k) a részvénybefizetés elmulasztásának következményeit. (2) Szükség szerint rendelkezik az alapszabály: a) a nem pénzbeli betétre és az alapítóknak esetlegesen biztosított egyéb előnyökre vonatkozó külön megállapodásokról;