Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 641 (2) Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről: a) a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről; b) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgáltatás), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről; c) a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására; á) jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának és az üzletrész felosztásának kizárásáról; e) az üzletrész bevonásának megengedéséről; /) valamennyi tag feljogosításáról az ügyvezetésre és a képviseletre; g) az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról; h) felügyelő bizottság létrehozásáról, ha az nem kötelező; i) könyvvizsgáló választásáról, ha az nem kötelező. (3) Az egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat kibocsátására van szükség. Az alapító okirat tartalmára a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ahol e törvény a társasági szerződésről rendelkezik, ott az alapító okiratot is érteni kell. 158. § (1) A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. (2) A törzstőke összege nem lehet kevesebb egymillió forintnál. 159. § (1) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. (2) Minden tagnak egy-egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. 160. § A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és ötszázezer forinthál. 161. § (1) A társaság alapítását — bejegyzés és közzététel végett —be kell jelenteni a cégbíróságnak. Abejelentést valamennyi ügyvezetőnek együttesen kell megtennie. Egyszemélyes társaság esetében azt is be kell jelenteni, hogy a társaságnak csak egy alapítója van. (2) Bejegyzésre csak azután kerülhet sor, ha minden egyes pénzbetétnek legalább a felét, egyszemélyes társaság esetében a teljes összegét befizették, illetőleg a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. (3) Ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság létesítésekor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének esedékességét és módját a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság bejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni; e rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. 162. § (1) Ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, tilos a nem pénzbeli betét értékét a könyvvizsgáló által meghatározottnál magasabb értékben megállapítani. (2) Azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik a létesítés során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért. A felelősség alóli felmentés a társaság hitelezőivel szemben hatálytalan. A társaság és a tagok közötti jogviszony 163. § (1) A társaság tagjai kötelesek a pénzbetéteket befizetni és a nem pénzbeli betéteket rendelkezésre bocsátani. (2) A társasági tagok nem mentesíthetők a betétek befizetésének kötelezettsége alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye. Ettől a rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhet el. 164. § (1) Az a tag, aki a törzsbetétére eső összeget a társasági szerződésben meghatározott időpontig nem fizeti be, évi húsz százalék kamatot köteles a társaságnak fizetni. (2) Késedelem esetén a tagot — legalább harminc napos —póthatáridő kitűzésével fel kell hívni a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy az újabb határidő elmulasztása a társaságból való kizárást vonja maga után. (3) A póthatáridő elmulasztása esetén a társaság a tagot kizárja; erről a tagot értesíteni köteles. (4) Az a tag, akinek társasági tagsága a (3) bekezdés alapján megszűnt, a befizetés elmulasztása miatt a társaságnak okozott kárért felelősséggel tartozik. 165. § (1) A kizárt tag üzletrészét (169. §) a társaság nyilvános árverés útján eladja. Csak a kizárt tag hozzájárulásával szabad az üzletrészt más módon értékesíteni. (2) A befizetett vételárból először a társaságnak a kizárt tag törzsbetéte be nem fizetett részére eső lejárt követelését kell kielégíteni, míg a fennmaradó összeg a kizárt tagot illeti meg. 166. § (1) Ha az üzletrész értékesítése a 165. § alapján nem lehetséges, a társaság az üzletrészt bevonhatja, vagy a kizárt tag teljes törzsbetétjét a többi társasági tag — törzsbetéte arányában — köteles befizetni. Az így befizetett összegekkel a tagok törzsbetéte arányosan növekszik. (2) Az üzletrészbevonása, illetőlegatörzsbetétneka többi tag által történő befizetése esetén a kizárt tag csak törzsbetétének általa befizetett hányadára jogosult.