Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

626 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám lyiségű munkaközösségek, az egyesületek, továbbá természetes személyeknek gazdasági tevékenységet nem igénylő célra irányuló más személyegyesülései; mindezekre a vonatkozó külön jogszabályokat kell alkalmazni. A polgári jogi társaságra a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 4. § (1) Gazdasági társaságot — e törvényben szabályozott kivételekkel—az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek — belföldiek és külföldiek egyaránt — üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek. (2) Ha valamely tevékenységet törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn, a gazdasági társasága tevékenységet csak akkor folytathatja, ha legalább egy, arra jogosult tagja van. (3) Gazdasági társaság bank- és biztosítási tevékenységet csak részvénytársaság formájában folytathat. (4) E törvény alkalmazásában természetes személy az ember állampolgárságára tekintet nélkül, külföldi pedig az a természetes, illetve jogi személy, akit a devizajogszabályok külföldinek nyilvánítanak. 5. § Gazdasági társaság alapításához—ha e törvény másként nem rendelkezik — legalább két tag szükséges. 6. § (1) Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. (2) Polgári jogi társaság nem lehet tagja gazdasági társaságnak, és nem lehet alapítója részvénytársaságnak. (3) Közkereseti társaság és betéti társaság nem lehet korlátlanul felelős tagja másik ilyen társaságnak. (4) Egyesülésnek és közös vállalatnak csak jogi személy lehet tagja. 7. § (1) Külföldiek gazdasági társaságalapításában, illetve társaságban tagként akkor vehetnek részt, ha hazai joguk szerint céggel rendelkeznek, vagy őket a hazai joguk szerinti vállalati (más gazdasági) nyilvántartásba bevezették. Részvényes bármely külföldi természetes és jogi személy lehet. (2) Nemzetközi szerződés a külföldiek részvételére a törvénytől eltérő feltételeket is megállapíthat. •m 8. § (1) Többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban álló gazdasági társaság alapításához, ilyen társasággá való átalakuláshoz, társaságban többségi külföldi részesedés szerzéséhez a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter együttes engedélye szükséges. Ez az engedély a devizahatósági engedélyt magában foglalja. Ha a kérelmet annak benyújtásától számított kilencven napon belül nem utasítják el, az engedély megadottnak tekintendő. (2) Az (1.) bekezdés szerinti mértéket el nem érő külföldi részesedés esetén gazdasági társaság alapításához, társaságban való részvételhez devizahatósági vagy más engedély nem szükséges. 9. § (1) Külföldiek gazdasági társaságban lévő érdekeltsége teljes védelmet és biztonságot élvez. (2) A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, illetőleg a társaság megszűnése vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése esetén a külföldit megillető összeg, amennyiben a társaságnak a pénzfedezet rendelkezésére áll, a külföldi megbízása alapján, a befektetés pénznemében külföldredevizahatóságiengedély nélkül szabadon átutalható. (3) A külföldiek részére szóló kedvezményeket és sajátos gazdasági feltételeket külön törvény állapítja meg. 10. § (1) Ha a gazdasági társaságnak kizárólag természetes személyek a tagjai, a társaság munkavállalóinak száma az ötszáz főt nem haladhatja meg. • (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban álló gazdasági társaságra. 11. §(1) Agazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) látja el. (2) A törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a társaság szerveinek a határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányadójogszabályokat, a társasági szerződést (alapszabályt) és a társaság említett más okirataiban foglaltakat. (3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnakvan helye. (4) A cégbíróságnak a gazdasági társaságokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 12. § A gazdasági társaságoknál a szakszervezeti jogokra a Munka Törvénykönyve, illetőleg az annak alapján kiadott jogszabályok előírásai az irányadók. 13. § (1) Minden olyan közös vállalatnál, korlátolt felelősségű* társaságnál és részvénytársaságnál, amelynél a főfoglalkozású dolgozók létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a társaság dolgozói a felügyelő bizottság útján részt vesznek a társaság működésének ellenőrzésében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felügyelő bizottság tagjainak egyharmadát a dolgozók saját maguk közül választják. A választás a legközelebbi igazgatótanácsi ülés, taggyűlés, illetve közgyűlés alkalmával történik; ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a főfoglalkozású dolgozók létszáma kétszáz fő alá csökken.