Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 607 lamint a Központi Statisziikai Hivatal által meghatározott településeken és településrészeken az összeírás a számlá­lóbiztosok feladata. 5. § A népszámlálást végrehajtó személyeket munkájukért külön megállapított díjazás illeti meg. 6. § Ez a rendelkezés 1988. december l-jén lép hatályba. Nyirrai Ferencnédr. s. k., államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Vegyes rendelkezések SZÖVOSZ TÁJÉKOZTATÓ a részjegy és célrészjegy jegyzésének új feltételeiről A szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyek után járó osztalékról és célrészjegyek utáni részesedésről megjelent 56/1988. (VII. 12.) MT rendelet megváltoztatta a vagyoni hozzájárulások korábbi feltételeit. Az egységes értelmezés céljából a Pénzügyminisztérium Vállalati főosztályával egyetértésben (50536/1988. IV. PM átirat alapján) a szö­vetkezetek részére az alábbi tájékoztatást adjuk. 1. A részjegy után fizethető osztalék mértékének meg­állapításánál nyereség alatt az éves mérleg szerinti nyere­séget, vagyon alatt a „vagyonalap" és a „vagyonalap válto­zásai" együttes év végi záróállományának összegéi kell ér­teni. 2. A célrészjegyeknél az „eredeti megállapodás" alatt 1987. december 31-ig kötött, illetve megújított, vagy mó­dosított megállapodást kell érteni. Ezért az e megállapo­dásban meghatározott részesedési mértéknek a szövetke­zet és a tagjai közös megegyezésével történő módosításá­ra csak az „eredeti megállapodás" megszüntetése és új cél­részjegy megállapodás kötése (új jegyzés) esetén van lehe­tőség. 3. A rendelet hatályának 1988. január 1 -jelöl való alkal­mazhatósága a szövetkezetek számára ad nagyobb mozgás­teret. Tehát a rendeletben megfogalmazott feltételekkel már 1988. január- l-jétől köthető megállapodás célrészjegy jegyzésére, kibocsátására. A részjegyeknél az osztalék mér­téke a rendelet hatályba lépéséiga korábbi feltételek sze­rint állapítható meg (időarányos számítással), de az új kon­díciókkal kialakítható éves szinten is. SZÖVOSZ Közgazdasági Főosztály közleménye A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének közleménye a Magyarországi Németek partneri kapcsolatok ápolásáról Eddig tizenegy, németek által is lakott magyarországi község NSZK-beli településekkel való együttműködését hagytajóvá a „Magyarországi Németek** elnevezésű alapít­vány. Elek, Zsámbék, Biatorbágy, Budakeszi, Nemesnád­udvar, Bóly, Nagynyárád, Majs, Somberek, Csolnok és Solymár község tanácsai kérték az 1988 márciusában a Ha­zafias Népfront, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Belügyminisztérium és a Művelődési Minisz­térium által létrehozott alapítvány hozzájárulását hivata­los partneri kapcsolatok felvételéhez. A közéleti személyiségekből álló kuratórium a napok­ban bírálta cl az alapítványhoz benyújtott 55 pályázatot. Döntése értelmében az alapítvány az idén egymillió-há­romszáztizenötezer forinttal támogatja magyarországi és NSZK-beli települések közötti partneri kapcsolatok ápo­lásánál felmerülő költségek (pl. diákcsere, kultúrcsopor­tok utazása) fedezését. A pályázatokban megfogamazott egyéb, a partneri együttműködéssel közvetlenül nem összefüggő, állami nemzetiségpolitikai feladatot képező kérelmekel az alapítvány — megfelelő anyagiak hiányában — nem tudja támogatni. Hambuch Géza a Magyarországi Nemetek Demokratikus Szövetségének főtitkára Közlemény KÖZFIGYELEMRE SZÁMOT TARTÓ FOLYÓIRAT A FALU ÉLETÉRŐL Immár három éve, hogy megjelent „A falu"' című folyó­irat az AGROINFORM, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal — a mai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium — közös kiadásában. A szakmai-gazdasági el­ismerés jeleként 1987-ben a megjclentetők sorába lépett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is. A negyedévenként megjelenő kiadvány nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy szerzői segítségével mind sok­oldalúbban mulassa be a magyar falu igencsak megválto­zón és még ma is változóban levő képéi. Ezt a célt kívánja szolgálni jelenleg is a nem elvont, mégis tudományos ala­pokon nyugvó elemzésekkel csakúgy, mint az olvasmá­nyos, irodalmi riport eszközeivel — hogy a műfajok c csu­pán kél pólusát említsük. Azeddigeltelt időalalt sok szakember megismerkedett e íolvóirattal, de-nem kevés azok száma sem, akik még nem hallottak róla, bár munkájukhoz — meggyőződésünk sze-

Next

/
Thumbnails
Contents