Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 603 nek. A megállapodás a 7. § (2) bekezdésben foglalt érde­keket nem sértheti. (2) A szabvány kibocsátója az eltérési megállapodások érvényességét bejelentési kötelezettséghez kötheti. 10. § A szabványtól való eltérés — eltérési engedély vagy írás­beli megállapodás — esetén a termék, illetőleg a szolgál­tatás árát az árhatósági rendelkezések figyelembevételével az eltérésnek megfelelően kell megállapítani. 11. § Az állami szabványban szereplő megjelölést, rajz- és be­tűjelet, megnevezést, a minőségi fokozat és osztály megje­lölését, valamint fogalmat csak az állami szabványban meg­határozott értelemben szabad használni. 12. § (1) A kivitelre kerülő termékre és szolgáltatásra az álla­mi szabvány csak akkor vonatkozik, ha a szerződő felek eb­ben megállapodtak. A kivitelre készített, de hazai forga­lomba kerülő termékre az állami szabványokat kell alkal­mazni. Ha a kivitelre készített, de hazai forgalomba kerü­lő termékre hatósági eltérési engedélyhez kötött szabvány van hatályban, és a forgalombahozatalhoz eltérési enge­délyszükséges, az eltérési engedélyt a szabvány kibocsátó­ja a 8. § szerint a termék forgalombahozatala előtt adhat­ja meg az érdekelt kérelmére. (2) A külkereskedelmi forgalomban behozott vagy ki­vitt termékre vonatkozó állami szabvány alkalmazását a kereskedelmi miniszter szabályozza a MSZH elnökével és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben. (3) Azt a KGST-szabványt, amelyhez a Magyar Népköz­társaság csatlakozott, a szabványhoz szintén csatlakozott országokkal kötött export- és importszerződésekben, va­lamint az együttműködési, kooperációs és szakosítási szer­ződésekben a KGST-szabványok alkalmazásáról szóló Egyezmény szerint kell alkalmazni. Szabványban előírt műszaki-minőségi követelmények 13. § (1) Állami szabványban általában a nemzetközi szab­ványokban — ideértve a KGST és más regionális szab­ványokat is — meghatározott műszaki és minőségi köve­telményeket kell előírni, a műszaki-fejlesztési célok figye­lembevételével. (2) A szabványban a műszaki-technikai színvonalra és a műszaki fejlesztés lehetőségeire tekintettel, továbbá a fel­használói igények differenciált kielégítése érdekében több minőségi fokozatot és több minőségi osztályt lehet megál­lapítani. (3) A szabványban több minőségi fokozat és több minő­ségi osztály akkor is megállapítható, ha az (1) bekezdésben meghatározott műszaki és minőségi követelmények ér­vényrejutiatása érdekében tartós átmenetre van szükség. Műszaki irányelv 14. § Az MSZH elnöke, illetőleg a miniszter vagy az általa fel­hatalmazott szerv vezetője a műszaki tapasztalatok széles körű gyakorlati hasznosítása érdekében műszaki irány­elvet adhat ki. A műszaki irányelv elsősorban számítási módokra, vizsgálati adatok értékelésére, műszaki eljárás­ra és megoldási módra, minőségértékelésre, karbantartá­si, illetve tárolási módszerre vonatkozó gyakorlati ajánlá­sokat tartalmaz. A műszaki irányelv akkor irányadó, ha a szerződő felek egymás között ebben megállapodnak. Vállalati szabvány, műszaki feltétel 15. § (1) A termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékeny­séget végző szerv vagy személy a saját használatára vállala­ti szabványt állapithat meg, illetőleg e szervek vagy szemé­lyek abból a célból, hogy gazdasági megállapodásaik meg­határozott műszaki követelményeken alapuljanak, műsza­ki feltételeket létesíthetnek. A vállalati szabvány és a mű­szaki feltétel állami szabvánnyal ellentétes előírást nem tartalmazhat. (2) A vállalati szabványra és a műszaki feltételre az 1— 2. § megfelelően irányadó. II. FEJEZET A MINŐSÉGÜGY A minőségügyi tevékenység célja 16. § (1) A minőségügyi tevékenység célja a termékek korsze­rűségi színvonalának emelése, a fogyasztók érdekvédelmé­nek elősegítése, a szolgáltatások jó minőségének biztosí­tása és fejlesztése és ezáltal a hazai ellátás javítása, a piaci versenyképesség fokozása, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok szélesítése. (2) A minőségügyi tevékenységgel elő kell segíteni a) a korszerű minőségi szemlélet megteremtését, b) a tényleges gazdasági viszonyokon alapuló minőségi politika kialakítását, c) a KGST-ben elfogadott kölcsönös minőségértékelé­si és tanúsítási rendszerből adódó feladatok ellátását, d) a nemzetközi rendszerekkel összehangolt, egységes hazai minőségtanúsítási rendszer kialakítását és működte­tését, e) a szabvány, a minőség és az ár összhangjának megte­remtését, f) a korszerű vállalati minőségszabályozási rendszerek elterjesztését, g) a minőségellenőrzés megbízhatóságának és haté­konyságának javítását, // j a minőségüggyel összefüggő elvi, módszertani és tu­dományos ismeretek fejlesztését és terjesztését, i) a nemzetközi tapasztalatok meghonosítását,

Next

/
Thumbnails
Contents