Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 21. szám

21. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 577 továbbá közös tanács szervezését Dencsháza néven és székhellyel Dencsháza és Szentegát község részére. (2) Bács-Kiskun megyében a) Kunszállás község Fülöpjakab belterületi lakotthelyének községgé alakítását Fülöpjakab néven, továbbá közös tanács szervezését Kunszállás néven és székhellyel Kunszállás és Fülöpjakab községek részére; b) Bugac község Bugacpuszta belterületi lakotthelyének községgé alakítását Bugacpuszíaháza néven, továbbá közös tanács szervezését Bugac néven és székhellyel Bugac és Bugacpusztaháza községek részére. (3) Komárom megyében Kisigmánd község Csémpuszta belterületi lakott helyének községgé alakítását Csém néven, és Nagyigmánd közös tanács kiegészítését Csém társközséggel. (4) Szabolcs-Szatmár megyében Dombrád község Újdombrád belterületi lakotthelyének községgé alakítását Újdombrád néven, és Dombrád közös tanács kiegészítését Újdombrád társközséggel. (5) Győr-Sopron megyében Lébénymiklós néven történt községegyesítés megszüntetését és Lébény néven, illetőleg Mosonszentmiklós néven község alakítását, továbbá közös tanács szervezését Lébény néven és székhellyel Lébény és Mecsér községek részére. II. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli községi tanács szervezését a) a Békés megyéhez tartozó Kardos községben; b) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Bánhorváti, Golop, Járdánháza, Monok, Nagybarca, Pácin, Priigy, Taktakenéz, Tardona községben; c) a Csongrád megyéhez tartozó Eperjes, Fábiánsebestyén, Forráskút, Üllés községben; d) a Fejér megyéhez tartozó Gyúró, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Szárliget, Tordas községben; e) a Győr-Sopron megyéhez tartozó Mosonszentmiklós, Tápszentmiklós községben; f) a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Berekböszörmény, Fülöp, Nyírábrány községben; g) a Komárom megyéhez tartozó Bajna, Epöl, Réde községben; h) a Nógrád megyéhez tartozó Mohóra községben; i) a Pest megyéhez tartozó Sülysáp, Úri községben; )) a Somogy megyéhez tartozó Andocs, Balatonberény, Karád, Öreglak községben; k) a. Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó Biri, Gacsály községben; /) a Szolnok megyéhez tartozódlattyán, Csépá, Jásztelek, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaiig községben; m) a Tolna megyéhez tartozó Györe, Izmény, Kisdorog községben; n) a Veszprém megyéhez tartozó Szentkirályszabadja községben; o) a Zala megyéhez tartozó Balatongyörök, Cserszegiomaj, Rezi községben. III. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli (1) A II. pont szerint szervezett községi tanácsok a községben már megválasztott tanácstagokból alakulnak meg, kivéve Balatongyörök, Biri, Gacsály, Golop, Járdánhá/a és Nagybarca községeket, ahol időközi tanácstagi választást kell tartani. (2) A Veszprém megyéhez tartozó Hajmáskér községi közös és Szentkirályszabadja községi tanácsi szervek tevékenységének megyei irányításában a Veszprém városi tanácsi szervek működnek közre.' (3) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke gondoskodjék a határozatban elrendelt községalakításokkal kapcsolatos államigazgatási helynéwáltozásoknak a Magyar Népköztársaság Államigazgatási Helynévkönyvben történő nyilvántartásba vételéről. (4) Az átszervezés következtében szükséges intézkedéseket a nem tanácsi szervek az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságával összehangoltan tegyék meg. A határozat végrehajtásáról az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A végrehajtás időpontja 1989. január 1. napja. Dr. Straub F. Brúnó s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Minisztertanács határozatai A Minisztertanács 1082/1988. (X. 1.) MT . határozata az ifjúságpolitikai feladattervről (1) A Minisztertanács áttekintette az ifjúság helyzetét. Megállapította, hogy a társadalmi — gazdasági folyamatokban az utóbbi években bekövetkezett kedvezőtlen változások kiélezték azokat a korábbi feszültségeket, amelyek a fiatalok helyzetét, életkörülményeit alapvetően befolyásolják. A felhalmozódott problémák a fiatalokat — élethelyzetüknél fogva — erőteljesebben érintik, mint a társadalom más rétegeit. A Minisztertanács úgy ítéli meg, hogy a fiatalok életkörülményeinek átfogó, társadalmi szintű javítása csak a stabilizációs és kibontakozási program eredményes megvalósulásával lehetséges. Ezért is szükséges, hogy az ifjúság a program cselekvő részese legyen. (2) A Minisztertanács indokoltnak tartja, hogy az ifjúság már a jelenlegi időszakban több társadalmi figyelmet és cselekvési lehetőséget kapjon. A fiatalok helyzetének javítását elősegítő teendőket a Minisztertanács az 1. számú melléklet szerinti ifjúságpolitikai feladattervben állapítja meg, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a fenti célok érvényesítése erdekében a miniszterek (országos hatáskörű szerv ek vezetői)