Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

432 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám reggeli adását, a Petőfi Rádióban a Reggeli csúcs című ifjúsági műsor folyamatossá vált. Az ár- és díjbevételi előirányzatokat a Magyar Rádió — elsősorban a Danubius Rádió eredmé­nyes működése miatt — mintegy 50%-kal telje­sítette túl. A Magyar Telvízió vezetése a mű­soridő jelentős növelését tervezte, de a pénzügyi helyzet, valamint a belső szervezeti és gazdál­kodási problémák ezt nem tették lehetővé. A színházak ráfordítása 1987-ben 1,2 milliárd forint volt, melynek közel háromnegyedét fedez­te állami támogatás. Az elmúlt öt év alatt az egy színházlátogatóra jutó jegybevétel mintegy két­szeresére, átlagosan 53 forintra emelkedett, mi­közben az állami támogatás csak 70%-kal nőtt, de így is átlagosan 148 forint volt. 1987-ben be­fejeződött a szegedi Nemzeti Színház, a kecskemé­ti Katona József Színház' rekonstrukciója. Az elmúlt évben került sor a Vasarely Mú­zeum és a Kína Múzeum megnyitására, folyta­tódott a Budavári Palota helyreállítása és a Szép­művészeti Múzeum rekonstrukciója. A testnevelési és sportfeladatokra 2,2 milliárd forint volt a ráfordítás. Ez 2,9%-kal haladja meg az előző évi teljesítést és 180 millió forinttal több, mint az eredeti előirányzat. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megterem­tette annak szervezeti feltételét, hogy az ifjú­ság- és sportirányítás egységes keretben valósul­jon meg, és eredményesen működjön közre az e területeket érintő koncepciók következetes vég­rehajtásában. Az ágazattal szembeni központi el­várásokat a saját bevételek fokozásával, a vál­lalkozási tevékenység kiterjesztésével ellensúlyoz­ták. Befejezték a Testnevelési Főiskola kiszolgáló helyiségeinek és kollégiumának rekonstrukcióját, gyorsított ütemben folytatódott a Városligeti Mű­jégpálya korszerűsítése is. Hazánkban kilenc si­keresen megrendezett világverseny volt. A kutatás-fejlesztés ágazatban a költségvetési kutatóhelyek 1987. évi kiadása 10,2 milliárd fo­rint volt. Ez jelentősen (1,8 milliárd forinttal) meghaladta a tervezettet és 2,3 milliárd forint­tal (29,1%-kal) az előző évi tényleges teljesítést. 1986-ban elsősorban a pályázatok lebonyolítása és a szerződéskötések történtek meg, ezért a kutatás-fejlesztési pénzalapokból (Országos Tu­dományos Kutatási Alapból, a népgazdasági terv­ben kiemelt gazdaságfejlesztési, műszaki és tu­dományos kutatási programok forrásaiból) a fel­használás viszonylag kisösszegű volt, a teljesí­tés áthúzódott 1987-re. így az 1987-es pénzügyi lehetőségek felhasználásával együtt a kutatási kiadások jelentősen nőttek. Az év második felé­ben az 1988-ra történő felkészülés érdekében a vállalatok élénkülő megrendelései a kutatóhe­lyek vállalkozási hajlandóságával találkoztak. Ez a bevételi többlet tendenciáját illetően nem az alapkutatás pénzügyi forrásait bővítette, így azokon a kutatóhelyeken, ahol a szerződéses munkavállalásra kevésbé volt mód, a pénzügyi feszültségek növekedtek. A védelem és egyéb fegyveres testületek költ­ségvetési kiadása 45,4 milliárd forint volt; ez 2,3 milliárd forinttal, 5,4%-kal haladta meg a tervezettet. A növekmény tartalmazza a testüle­tek személyi állománya körében év közben vég­rehajtott egyszeri rendkívüli bérfejlesztést, a központi árintézkedésekkel összefüggésben a sorállomány élelmezési normáinak módosítását, a családipótlék-emelések hatását, valamint a rendőrségi szerveknél az üzemanyagár-változás ellentételezését. A támogatás növekedését meg­haladó kiadásokat egyrészt az előző évi pénzma­radvány jelentős részének felhasználása és azok a többletbevételek tették lehetővé, amelyek az őszi mezőgazdasági munkavégzésből, illetőleg az elfekvő eszközök értékesítéséből származtak. A testületek egy részénél év közben új, korszerű, az időjárás viszontagságainak megfelelő szolgá­lati ruhát rendszeresítettek. Költségeit a szemé­lyi állomány évi ruházati illetményéből, a jóvá­hagyott költségvetési előirányzatokon belül sa­ját hatáskörben oldották meg. Az 1986—87 telé­nek rendkívüli időjárása miatt ellátott feladatok jelentős többletkiadásait a költségvetés nem té­rítette meg, s ezért az állami terhek mérséklését szolgáló támogatáscsökkentés e területen kisebli mértékű volt. Az igazgatási, a jog- és rendbiztonsági és az egyéb költségvetési szervek kiadása 70,4 milliárd forint volt. Ez az összeg 9,1 milliárd forinttal (14,8%-kal) több, mint az előző évi. A központi és a tanácsi igazgatási ráfordítá­sok összege 1987-ben 10,5 milliárd forint volt. Ez az előző évit 1,3 milliárd forinttal (14,1%-kal) haladja meg. A növekedést elsősorban az a szer­vezeti változás eredményezte, hogy az adó- és árreform kapcsán (1987. július 1-jei hatállyal) létrejött az egységes adószervezet. Az egyházaknak nyújtott államsegély év köz­ben 27 millió forinttal emelkedett, s az állami költségvetésből pótlólagos források álltak rendel­kezésre a. Szent István Bazilika, a debreceni re­formátus templom, a Pannonhalmi Apátság re­konstrukciós munkáihoz. A gazdasági feladatok és szolgáltatások (ipa­ri, építőipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodá­si, közlekedési, kereskedelmi, vízgazdálkodási, költségvetési gazdasági és egyéb gazdasági szol­gáltatások) ráfordítása 54,5 milliárd forint volt 1987-ben. Ez az összeg 4,2 milliárd forinttal (8,3%-kal) haladja meg az előző évit. A kommunális feladatokra (közvilágítás, köz­tisztaság, vízrendezés, parkfenntartás stb.) fordít­ható pénzeszközök az áremelkedések ellentétele­zésének elmaradása, továbbá a pénzügyi lehető­ségek szűkülése miatt arra késztették a tanácso­kat, hogy más területről csoportosítsanak át for­rásokat e célokra. A területen évek óta meglevő feszültségeket azonban így sem sikerült enyhí­teni. A közlekedési ágazat támogatása év közben mintegy 190 millió forinttal csökkent. Az üzem­anyagár-emelésből származó többletbevételből — egyszeri alkalommal — 200 millió forint az újon­nan létrehozott útalap forrása lett. A közútháló­zat állapotának rosszabbodását fékezve 1987-ben

Next

/
Thumbnails
Contents