Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 427 színvonal ennek ellenére megközelítően a tervezett szinten alakult, amit az eredetinél több vállalati, lakossági és egyéb forrás bevonása tett lehetővé. Az egyéb központi beruházások tervezett színvonala 13,4 milliárd forint volt, és ehhez 11,9 milliárd forint támogatási előirányzat kapcsolódott. A tényleges felhasználás — keretátadással együtt — 19,8 milliárd forint volt. A többletre a fedezetet a tervezettnél több saját forrás mellett részben az egyes tárcák működési és más előirányzataiból történő átcsoportosítás, részben a költségvetési támogatás növekedése teremtette meg. Ez utóbbiból az új adóigazgatási szervezet kiépítése, de főleg a szükséges számítástechnikai bővítés miatti beruházási költségek 1,6 milliárd forintot tettek ki. Vállalati beruházásokra a terv 129—130 milDiárd forintot irányzott elő 6,3 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatás igénybevétele mellett. A gazdálkodó szervezeteik pénzügyi helyzete 1987-ben a számítottnál kedvezőbb volt, és ez lehetőséget teremtett arra is, hogy a tervezettet jóval meghaladó beruházási kifizetést teljesíthessenek. A vállalatok beruházásokra 148,7 milliárd forintot, a tervezettnél mintegy 19 milliárd forinttal nagyobb összeget fordítottak. Az éves beruházási teljesítésből az ipari beruházások 47%-ot, a mezőgazdasági fejlesztések 20 %-ot, az infrastruktúra pedig 23%-ot képviselt. A beruházási kifizetések anyagi-műszaki összetétele az előző évinél kedvezőbb volt, nőtt a gépberuházások aránya, ezen belül leggyorsabban a rubelelszámolású gépbehozatal. A vállalati beruházások megvalósításához folyósított költségvetési támogatások tényleges összege meghaladta a 7,1 milliárd forintot. Ez 800 millió forinttal több a tervezettnél. Főként a támogatásban érintett mezőgazdasági beruházások haladták meg számottevően az előirányzatot. Kisebb megtakarítás jelentkezett a ráfordításokat mérséklő programokhoz kapcsolódó közvetlen támogatásokban, elsősorban a vártnál kevesebb pályázat miatt. A közvetlen költségvetési támogatásokat 1987-ben is kiegészítették a különböző célokra folyósított egyéb állami pénzeszközök. Egyes termelő és infrastrukturális vállalati fejlesztésekhez összesen 8,6 milliárd forint kedvezményes feltételű állami alapjuttatás és több mint 1 milliárd forint állami kölcsön folyósítására került sor. Ezekből a forrásokból jelentős öszsze^ben részesültek a ráfordítások mérséklését szolgáló fejlesztések, a bányászat, a konvertibilis export növelését eredményező beruházások. Ezekre a célokra az alapjuttatás közel 70%-át, az állami kölcsön 40%-át Használták fel. 1987-ben összesen 30,4 milliárd forint beruházási hitelt vettek igénybe a vállalatok. A hitelpolitikai irányelvek szerint a bankoknak a beruházási hitelkereteknek legalább 60%-ával a népgazdaságilag kiemelt fejlesztési célok megvalósulását kellett segíteniük. Ez a cél alapvetően megvalósult; a jegybanki refinanszírozási hitelek 75%-a preferált célú beruházásokat finaszírozott, viszont a kereskedelmi bankok saját tartós forrásaiknak csak kisebb hányadát helyezték el kiemelt beruházások megvalósításában. Az állami költségvetés egyéb felhalmozási célokra fordított kiadásainak legnagyobb tétele a magánerőből való lakásépítés támogatása. E címen 1987-ben — jelentősen túllépve az előirányzatot — 7,5 milliárd forintot folyósított a költségvetés. A lakáshoz jutók között emelkedett a szociálpolitikai kedvezményt igénybe vevők aránya és a kedvezmény összege. A lehetőség szélesebb körben való megismerése is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a várakozást meghaladó összegben fizette vissza az eredeti lejáratnál korábban lakásépítési kölcsöntartozását. Az előtörlesztésekre járó kedvezmény 1,8 milliárd forint volt. A magánerőből való lakásépítés támogatásának tervezetthez viszonyított többletét részben ellensúlyozta az ugyancsak felhalmazási célú vállalati érdekeltségi alapok kiegészítésére folyósított költségvetési támogatásnál elért 300 millió forintnyi megtakarítás. A készletek finanszírozásához adott költségvetési támogatást annak ellenére sikerült csökkenteni, hogy a népgazdasági összes készletfelhalmozás folyó áras értéke meghaladta az előző évit. 4. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás kiadása 1987-ben 154,7 milliárd forint volt, 12,6 milliárd forinttal (8,9%-kal) több, mint 1986-ban. Az év derekán végrehajtott áremelésekkel öszefüggő szociálpolitikai intézkedések miatt e kiadások az előirányzatot 2 milliárd forinttal haladták meg. A kiadások előző évihez viszonyított növekményének 56%-a (7,1 milliárd forint) a társadalomibiztosítási rendszerben ható népesedési tényezőkiből '(nyugdíj askorúak számának további növekedéséből), valamint az ellátások alapjául szolgáló átlagkeresetek emelkedéséből adódott. A végrehajtott szociálpolitikai intézkedések együttesen a kiadások növekményének 44%-át (5,5 milliárd forintot) tették ki. 1987-ben az alapvető termékek és szolgáltatások központilag elrendelt fogyasztóiár-emelkedései ellensúlyozására, a szociális biztonság megőrzése érdekében három alkalommal került sor a nyugellátások, két alkalommal pedig a családi és jövedelempótlék, valamint a gyermekgondozási segély emelésére. A 70 évesék és annál idősebbek, valamint a súlyosan rokkantak nyugdíjának év eleji emelésére az előző évi 150 forintról 180 forintra nőtt, s a nyugdíjemelés mértéke 5°/0ról 7° n-ra emelkedett. Az áprilisban végrehajtott árintézkedések ellensúlyozására további 1%, de legalább 40 forint, majd az év közepén újabb 1%, de legalább havi 100 forint nyugdíjemelésre került sor. A 70