Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 12. szám

362 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám A közvetett jutalékban részesíthetők körére javaslatot készít a megyei tanács végrehajó bizottság pénzügyi szakigazgatási szervének vezetője részére. A közvetlen adóalapkimunkálási, a beszedési jutalék kifizetéséhez szükséges ellátmány kiutalásáról az igények felülvizsgálata alapján kell gondoskodni. A közvetett adóalapkimunkálási és céljutalékban részesíthetők körét adóhatóságonként, név és összeg megjelölésiével határozza meg a megyei tanács végrehajtó bizottság pénzügyi szakigazgatási szervének vezetője, és az ellátmány utalásával egyidejűleg értesíti az érintett adóhatóságok vezetőit. Az érdekeltségi alapból központilag (megyei szinten) kell a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot rendezni. Egyéb kérdésekben a munkabérre, bérjellegű juttatásra vonatkozó társadalombiztosítási és adór jogszabályokat kell alkalmazni. 5 Ha *z érdekeltségi alap számláján nincs ciegöeges tedezet, akkor az egyes kifizetéseket a következő sorrend szerint kell teljesíteni: Az első félévre (szeptember 30-ig) fizethető ki: a) közvetlen adóalapkimunkálási jutalék b) céljutalék c) közvetett adóalapkimunkálási jutalék. A második félévre a következő év (március 31ig) kifizethető: aj az előző félévről elmaradt közvetlen adóalapkimunkálási jutalék b) adóbeszedési jutalék c) cél jutalék d) közvetett adóalapkimunkálási jutalék. 6. A rendelet 2. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott forrásokról az adó- és illetékhiányt előíró adóhatóságnál tételenkénti részletességű nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak a következő rovatokat kell tartalmaznia: a) Sorszám b) Adóalany neve, lakcíme, személyi száma. c) Jogerősen megállapított adóhiány neme, öszszege, a képezhető jutalék összege, a felderítőt megillető összeg, a befizetés időpontja. d) A felderítők, adatszolgáltatók neve, beosztása, munkahelye. e) Amennyiben az adó-, illetékhiány felderítője, adatszolgáltatója nem az adóhiányt előíró adóhatóság dolgozója, a közvetlen jutalék kifizetéséről az előíró adóhatóság postai úton gondoskodik. A kifizetést megelőzően azonban köteles a rendelet 7. §-ára tekintettel kikérni a munkáltató adóhatóság vezetőjének véleményét, aki a kifizethetőség kérdésében írásban nyilatkozik és regisztrálja a dolgozó jutalékát. A pénzügyminiszter 26 1988. (VI. 28.) PM rendelete a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 1 1974. (I. 17.) PM rendelet módosításáról A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 16. §-ában, valamint a törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1002/1974. (I. 17.) MT határozat 4. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján — a 9. § (2) bekezdése tekintetében a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben — a 'következőket rendelem: 1. § A módosított 1/1974. (I. 17.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A devizahatóság engedélye nélkül küldhetők — postai úton — külföldre kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy házilag elkészített ajándék-jellegű tárgyak, amennyiben azok mennyisége a vámjogszabályok szerint nem kereskedelmi jellegű és a küldemény belföldi forgalmi értéke az ezerötszáz forintot nem haladja meg. A küldemények nem tartalmazhatnak aranyat, platinát, ezüstöt és ezekből készült tárgyakat, muzeális tárgyat, bélyeget, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt árucikkeket." 2. § Az R. 10. §-a a következő k), l) és m) ponttal egészül (ki: (Nem kell devizahatósági engedély:) ,,k) összesen tízezer forintot meg nem haladó értékű, a nem (külkereskedelmi tevékenység keretében külföldi által belföldi jogi személy részére teljesített szolgáltatásra irányuló szerződés megkötéséhez és ellenértékének belföldi fizetőeszközben a külföldinek történő 'kifizetéséhez, kivéve azt a szerződést, amelyet a szellemi alkotás, művészi teljesítmény, ipari, műszaki, (kereskedelmi szolgáltatás tekintetében kötnek; l) ahhoz, hogy jogi személy összesen huszonötezer forintot (meg nem haladó értékű versenyvagy pályadíjat, valamint engedélyezett sorsjáték nyereményét belföldi fizetőeszközben külföldinek kifizessen; m) a külföldivel kötött munkaszerződéshez és a keresmény belföldi fizetőeszközben a külföldinek történő kifizetéséhez, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötése a külön jogszabály szerint magyar hatósági engedéllyel történt, vagy ilyen engedélyre nem volt-szükség."