Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK /KÖZLÖNYE 317 — akinék a munkaköréhez tartozik az egész­séges és biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése (pl. tervező mérnök, technikus, be­ruházási, karbantartási és szállítási előadó, ener­getikus), — aki fizikai állományú dolgozók munkáját irányítja (pl. csoportvezető, brigádvezető), — aki saját vagy mások testi épségét, egész­ségét veszélyeztető munkakörben dolgozik, — aki munkavédelmi ismereteket dktat. 10. § A munkavédelmi vizsgakötelezettségének — a munkavédelmet közvetlenül irányító vezető kivé­telével — az ÁISH által kiadott munkavédelmi ismeretanyag elsajátítását tanúsító írásbeli nyi­latkozattal tehet eleget az 1. § b) pontjában meg­határozott szerv főigazgatója, igazgatója, igazga­tóhelyettese, főmérnöke. 11. § Ez a rendelkezés 1988. április l-jén lép ha­tályba, egyidejűleg a 2 1983. (OTSH K. 6.) OTSH utasítás hatályát veszti. Deák Gábor s. k., államtitkár, az ÁISH elnöke Vegyes rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa 7002 1988. (Mü. K. 7.) ÁBMH—SZOT együttes irányelve a törzsgárda mozgalomról A gazdálkodó szervezeteknél, hivataloknál, in­tézeteknél, intézményeknél az elmúlt évtizedek­ben kialakult törzsgárda mozgalomra — a gazda­sági szerkezetváltozás következtében fellépő mun­kaerőmozgás ellenére is — általában szükség van. Az adott gazdasági helyzetben a munkahelyen továbbra is érték a munkahelyéhez, munkájához hű dolgozó aktív cselekvő tevékenysége. A törzsgárda tagok azok, akikre a mai körülmé­nyek között a munkáltató leginkább számíthat a növekvő feladatainak megoldása során. A központi szabályozás megszűntével az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttesen a következők fi­gyelembevételét ajánlja: 1. A munkáltatóknál a munkahelyükhöz hű dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése érde­kében a törzsgárda rendszer fenntartása tovább­ra is indokolt. A törzsgárdához tartozás feltéte­leit és a tagság körét az ezzel járó erkölcsi és anyagi megbecsülés szabályait a munkáltató a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértésé­vel a törzsgárda szabályzatban állapítja meg. 2. A törzsgárda szabályzat önálló belső sza­bályzatnak minősül, nem része (melléklete, függe­léke) a kollektív szerződésnek (munkaügyi sza­bályzatnak). A törzsgárda tagság anyagi és er­kölcsi elimerésének forrásait azonban a kollektív szerződésben indokolt szabályozni. A törzsgárda jutalom mértéke nincs behatárolva, annak meg­határozásánál a munkáltató teherbíró képességét célszerű figyelembe venni. 3. A törzsgárdához tartozás követelményeinél célszerű a munkaviszonyban eltöltött éveken kí­vül feltételként megállapítani a tartósan magas színvonalon, a kifogástalanul és eredményesen végzett munkát, valamint a fegyelmezett maga­tartást is. 4. Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkavi­szonya nem az adott munkáltatónál áll fenn, de tevékenységüket a munkáltatónál fejtik ki (pl. orvos, pedagógus, társadalmi szervek tisztségvi­selői), amennyiben az adott törzsgárda szabály­zatban megfogalmazott feltételeknek megfelel­nek a törzsgárda tagságuk elismerhető. 5. Ajánlatos a munkaerőmozgásra tekintet­tel a szanálás, felszámolás stb. következtében megszűnt törzsgárda tagság rendezése (pl. egy ágazaton, alágazaton belül történő áthelyezést az új munkahely törzsgárda szabályzata elismerheti). 6. A szabályzatban célszerű rendelkezni a törzs­gárdához tartozás — a munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegése vagy más fegyelem­sértő magatartás és egyéb ok miatti — szünetel­tetéséről, végleges megszűnéséről vagy megvo­násáról. 7. Célszerű, ha törzsgárdába való felvételről az adott munkahely (üzem, osztály stb.) gazdasági vezetője és az illetékes szakszervezeti bizalmi (főbizalmi) egyetértésben dönt. Indokolt lehetővé tenni, ha a dolgozó a felvétel kérdésében hozott döntéssel nem ért egyet, a munkáltató vezetésé­től és a szakszervezeti bizottságtól kérhesse a sé­relmesnek talált döntés felülvizsgálatát. A sza­bályzatban megállapított és az adott fokozathoz kapcsolódó törzszgárdajutalomra — ha azt a kol­lektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) is felvették — a dolgozó alanyi jogot szerez. A jogszerűen járó, de ki nem fizetett jutalommal kapcsolatban munkaügyi vita kezdeményezhető. 8. Fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek polgári dolgozói törzsgárda szabályzatát az illetékes miniszter (országos ha­táskörű szerv vezetője) a szakszervezettel egyet­értésben külön állapíthatja meg. Dr. Halmos Csaba s. k., Dr. Nagy Sándor s. k., az Állami Bér- a Szakszervezetek és Munkaügyi Hivatal Országos Tanácsa elnöke titkára

Next

/
Thumbnails
Contents