Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 945 nyes hatósági árat vagy hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított termelői (felvásárlási) árat nem haladhatja meg; ha) a tényleges szűkített önköltségben a közvetlen költségeket — az önköltségszámítási rendről szóló rendeletben foglaltak szerint — éves kalkulációs időszak esetén az éves átlag alapján a végleges tároló helyre történő szállítással bezárólag (a betakarítást követő műveletek: pl. kezelés, szárítás, manipulálás, tisztítás költségeit is magában foglalóan) kell figyelembe venni. A betakarítást követően, a IV. negyedévben elvégzett műveletek költségeit a ténylegesen felmerült összegben vagy az előző év IV. negyedévében végzett műveletek egységre jutó tényleges költsége alapján vagy a műveletre tervezett (kalkulált) összegben kell számításba venni; hb) a főágazati általános költséget — a tárgyévben felmerült összes ilyen költség összegének figyelembevételével (éves átlagos pótlékkulcs) vagy — a tárgyév I—III. negyedévének tényszáma és az előző év IV. negyedévének tényszáma alapján (diktált pótlékkulcs) vagy — az előző évi tényszámokon alapuló — az ágazati számlakeretben meghatározott feltételeknek megfelelő tartalommal készített — éves terv alapján (tervezett pótlékkulcs) kell számításba venni. 6. Az erdőgazdálkodás ágazatba sorolt vállalkozások saját termelésű készleteik közül — az alaptevékenység körébe tartozó termékeket — az erdei csemetekertek befejezetlen termelése, az üvegházi növényállomány, valamint a szőlő- és faiskolák befejezetlen termelése kivételével — a közvetlen önköltség szintjén kialakított elszámolási egységáron, termelési ágazatonként kiegészítve a készletre eső készletérték-különbözettel; — a keltetés befejezetlen termelését a keltetőgépben levő tojás nyilvántartási árán kötelesek értékelni. 7. A vízgazdálkodás népgazdasági ágba, a parkosítás, egyéb zölderületek fenntartása, városi kertészet, temetkezés, valamint a kommunális szolgáltatás szakágazatba sorolt vállalkozások a termesztő telepeken levő virág, dísznövény és faiskola-állományt központilag meghatározott nyilvántartási áron kötelesek értékelni. E) Egyéb eszközök és források értékelése 1. A megrendelőnek átadott (értékesített) termékek (áruk) és az elvégzett (kiszámlázott) szolgáltatások miatti követeléseket — beleértve az általános forgalmi adó miatti követelést is — szerződés szerinti áron, illetve a vevő (megrendelő) által elfogadott összegben kell a vevők (adósok) között a mérlegben kimutatni. 2. Az elfogadott és az egyeztetés alapján rendezett szállítókkal (hitelezőkkel) szembeni tartozásokat könyv szerinti értékben kell a mérlegben kimutatni. 3. A külföldi értékesítéssel kapcsolatos és az árbevételként már elszámolt tételekhez tartozó devizafuvar, jutalék és esetleges engedmények összegét a vevők (adósok), illetve a szállítók (hitelezők) között kell a mérlegbe felvenni. 4. Az úton levő készleteket (árukat), ha a teljesítés helye nem az eladó telephelye (export esetén az áru még nem lépte át az országhatárt), az eladónak kell a C), illetve D) részben előírtak szerint értékelve a megfelelő készletféleségnél a mérlegbe felvenni. Ha a teljesítés helye az eladó telephelye, az úton levő készleteket (árukat) a szállítói számlák (teljesítésről szóló értesítés és a szerződés szerinti érték) alapján a vevőnek kell a C) részben előírtak szerint értékelve a készletek között és a szállítók között is elkülönítve a mérlegbe beállítani. 5. A mérlegben csak olyan követelés szerepelhet, amelynek alapjául szolgáló teljesítés megtörtént, amelyet az adós nem kifogásolt, illetve az adós által kifogásolt követelést a vállalkozás a tárgyévet követő év január 31-ig a bíróság előtt érvényesítette. 6. A termékszállításból, szolgáltatás teljesítésből adódó kétessé vált (peresített és vitás) követeléseket a mérlegbe külön tételben kell beállítani. A pénzintézeteknél nem számít kétes követelésnek az a hátralékos adós, amelynél az adott hitel fedezetét illetmény engedményezéssel és kezesekkel biztosítják. 7. A bíróság előtt érvényesített követelésnek minősül az olyan követelés, amelyet a vállalkozó perlés (fizetési meghagyás) céljából a tárgyévet követő január 31-ig benyújtott. 8. Mindaddig, amíg a bíróság az érvényesített követelés tekintetében jogerős határozatot nem hozott, a vállalkozó mérlegének az általa a perben elfoglalt álláspontot kell tükröznie (a felperes mérlegének a perben érvényesített összeget kell tartalmaznia; az alperes mérlege — ha a felperes követelését nem fogadta el — ezen a címen összeget nem tartalmazhat). 9. Ha a bíróság a perben jogerős határozatot hozott és az január 31-ig ismeretessé vált, a követelést (tartozást) mind a vevőnél (adósnál), mind a szállítónál (hitelezőnél) a jogerős határozatnak megfelelően kell a mérlegben szerepeltetni. 10. A 7—9. pontokban foglaltak szerint kell eljárni — az adóhatósági eljárás kivételével — az államigazgatási eljárás során és munkaügyi döntőbizottság által hozott határozatok tekintetében is. 11. A gazdasági bírságot és az eljárási költséget, a késedelmi kamatot, az adóhatósági bírságot, az önellenőrzési, a különbözeti és a késedelmi pótlékot az esedékességkor kell elszámolni. 12. Vitás követelésnek kell tekinteni minden olyan a munkavállalókkal (tagokkal) és egyéb magánszemélyekkel szembeni követelést, amelynek kiegyenlítése az időpont vagy összegszerűség tekintetében bizonytalan (az