Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 943 tartja nyilván, e készleteket a mérlegben az előző b) pont szerint értékelheti. 3. A gazdasági társaságnál a tagok által nem pénzbeli (betétként) hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott készleteket a társasági szerződésben meghatározott érté­ken kell a mérlegbe felvenni. 4. Az ágazati könyvviteli előírások alapján a vállalkozó számlarendjében rögzített nyilvántartási és elszámolási módnak megfelelően kell a mérlegbe felvenni a készletre jutó idegen és saját szállítási és rakodási költségek össze­gét is. 5. A rendeltetésszerű használatra alkalmas, munkahely­re kiadott használt, továbbá a raktárnak használt állapot­ban visszaszolgáltatott — az érték nélkül nyilvántartottak és a (6) bekezdésben felsoroltak kivételével — fogyóesz­közöket (berendezési és felszerelési tárgyak, szerszámok, munkaruhák, egyenruhák és védőruhák) és tarta­lékalkatrészeket— tekintet nélkül használhatósági fokuk­ra — az egyedi érték 50%-ában kell értékelni. A használt gyártóeszközöket, a konvertibilis elszámolá­sú export fővállalkozás terhére beszerzett — állóeszköz­nek minősülő, de a fogyóeszközök között nyilvántartandó — gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket, a konvertibilis devizáért bérbeadott, saját termelésű készlet­ként, illetve áruként nyilvántartott eszközöket az ágazati könyvviteli előírásokban meghatározott elszámolási mód szerint számított könyv szerinti értékben kell értékelni. Egyedi érték alatt a 2. pontban meghatározott értéket kell érteni. 6. A nagyértékű és három éven túl elhasználódó fogyó­eszközöket (berendezési és felszerelési tárgyakat) a IV. el­számolási mód választása esetén, az elhasználódásuknak megfelelő könyv szerinti értékben kell értékelni. 7. A göngyölegeket — függetlenül elhasználódásuk mértékétől — betétdíjas visszavásárlási áron kell értékel­ni. 8. A használatba vett szoftverterméket — a vállalkozó által választott elszámolási módtól függően — az egyedi érték 50%-ában vagy az elhasználódásuknak megfelelő könyv szerinti értéken kell értékelni. 9. A vásárolt szellemi termékeket (találmányokat, gyár­tási eljárásokat, licenceket) beszerzési áron, a gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként bevitt szellemi ter­mékeket a társasági szerződés szerint meghatározott érté­ken kell értékelni. A használatba vett szellemi termékeket az elhasználódásuknak megfelelő könyv szerinti értékben kell értékelni. 10. A képzőművészeti alkotásokat az egyedi érték 100%-ával kell értékelni. 11. A közlekedés, posta és távközlés népgazdasági ágba sorolt vállalkozásoknak az anyagkészletek között nyilván­tartott használt a) csereköteles javítatlan alkatrészeket, fődarabokat és gumiabroncsköpenyeket az új alkatrész, fődarab, gumiab­roncs elszámolóárának 10%-ával, b) a javított (felújított) gumiabroncsköpenyeket az új gumiabroncs elszámolóárának 60%-ával, c) a javított (felújított) tartalék fődarabokat és csere­köteles alkatrészeket az új fődarab, alkatrész elszámolóá­rának 80%-ával, d) a felépítményi anyagokat az új anyagok elszámolóá­rának 20%-ával kell értékelni. Ezt az értékelési módot más népgazdasági ágba sorolt vállalkozás is alkalmazhatja. 12. A kéziraktárak készleteit a 2. pontban előírtak sze­rint kell értékelni. 13. A polgári védelem céljait szolgáló elkülönítetten tá­rolt fogyóeszközöket és anyagokat az egyedi érték 100%­ával kell értékelni. 14. Az ideiglenes építményekbe beépített anyagokat és az egyéb ideiglenesen beépített anyagokat az elszámolóá­ron számított érték 50%-ában kell a mérlegbe felvenni. 15. Az eladási áron nyilvántartott kiskereskedelmi áru­készletet (tekintet nélkül a vállalkozás ágazati besorolásá­ra) — az 1. pontban foglaltaktól eltérően — eladási áron számított értékkel, a belkereskedelmi könyvviteli előírá­sok szerint a számított készletre jutó árrés (amely techni­kai okokból az általános forgalmi adót is magában foglal­ja) összegének külön tételben való kimutatásával kell a mérlegbe felvenni. 16. A felvásárlási tevékenység keretében változatlan ál­lapotban való továbbadás céljára felvásárolt árukészlete­ket a mérlegben beszerzési áron, vagy átlagos beszerzési áron, ezek hiányában az év utolsó napján érvényes felvá­sárlási áron kell értékelni. A felvásárolt raktári (forgalmi) zöldség-gyümölcs kész­leteknél átlagos beszerzési árnak az utolsó havi átlagos be­szerzési árat kell tekinteni, amelynek számításánál a nyi­tókészletet az előző havi beszerzési átlagáron kell figye­lembe venni. A felvásárolt, tárolókban levő (tárolt) zöldség-gyümölcs készleteknél átlagos beszerzési árnak a betárolás időszaká­nak átlagos beszerzési árát kell tekinteni. Az átlagos beszer­zési ár a tárolt készletek felvásárlási és beszerzési árának együttes (a betárolás időszakában beszerzett, illetve felvásá­rolt készletek mennyiségével) súlyozott átlaga. A felvásárolt, tárolókban levő (tárolt) zöldség-gyü­mölcs készletre jutó tárolási költségeket készletértékként csak akkor szabad aktiválni, ha a tárolás költségei a könyv­viteli elszámolások alapján tárolóhelyenként, illetve táro­lási egységenként kétséget kizáróan megállapíthatók. Azokat a felvásárolt készleteket, amelyeknél a beszer­zési ár vagy az előzők szerint meghatározott átlagos be­szerzési ár nem állapítható meg, az év utolö napján érvé­nyes felvásárlási áron kell értékelni. Ebben az esetben tá­rolási költséget készletértékként vagy egyéb címen a mér­legbe felvenni nem szabad.

Next

/
Thumbnails
Contents