Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 17. szám

544 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám (3) A gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő bevitelről a gyámhatóság, illetőleg a gyámhatóság rendelkezése alapján a törvényes képviselő gondoskodik. (4) A gyámhatóság folyamatosan figyelemmel kíséri — a gyermek- és ifjúságvédő intézettől negyedévenként kapott tájékoztatás alapján — az intézeti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó intézettel való együttműködését, továbbá, hogy a gyermek intézeti nevelésének megszüntetése érdekében a szülő változtatott-e magatartásán, életVitelén, körülményein. 43. § (1) Az intézeti nevelésbe vett kiskorú nevelőszülőnél történő elhelyezése [Csjt. 92 A. § (3) bek.] különösen akkor indokolt, ha a gyámhatóság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt port indít annak érdekében, hogy a kiskorút állami nevelésbe vehesse. (2) Az intézeti nevelés megszüntetése esetén a kiskorú a gyermek- és ifjúságvédő intézet értesítésében megjelölt helyről és időpontban vihető el. A kiskorú ideiglenes hatályú intézeti beutalása 44. § Ha a kiskorút nem az a gyámhatóság utalta Ideiglenes hatállyal intézetbe, amelyik annak megszüntetésére hatáskörrel rendelkezik [2. § (2) bek. g) pont], a törvényes képviselőnek az ideiglenes hatályú intézetbe utalás megszüntetése iránti kérelmét haladéktalanul meg kell vizsgálni. A kiskorú állami nevelésbe vétele 45. § Az állami nevelésbe vett kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő beviteléről a 42. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett a gyermek- és ifjúságvédő intézet is gondoskodhat. 46. § Az állami nevelésbevételt elrendelő határozat rendelkező részének az Áe. 43. §^a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 12. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell az állami nevelésbevétel okát [Ágr. 14. § (1) bek.], a szuioi felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet szamát, továbbá a szülői felügyeleti jog megszűnésének, illetve megszüntetésének időpontját. Az intézeti elhelyezett, az intézeti, illetőleg az állami nevelésbe vett kiskorú gondozási díja 47. § (1) A gondozási díj fizetési kötelezettség addig a napig áll fenn, ameddig a kiskorú intézeti elhelyezése, intézeti nevelésbevétele, illetőleg állami nevelésbevétele tart. (2) Ha az intézetben elhelyezett kiskorú után tartásdíjat fizetnek, a gondozási díj fizetésére az a szülő köteles, aki a tartásdíjat kapja. A gondozási díj összegének meghatározásánál a tartásdíj összegét is figyelembe kell venni. (3) Ha az ideiglenes hatállyal intézetbe utalt kiskorút a gyámhatóság intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe veszi, a törvényes képviselőt kötelezni kell arra, hogy a kiskorúnak a gyermekés ifjúságvédő intézetbe történő felvétele időpontjáig — legfeljebb hat hónapra — visszamenően a felvett tartásdíjat gondozási díj címén fizesse be. (4) A sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint gyermekének gondozása céljából fizetésnélküli szabadságon lévő és gyermekgondozási segélyben részesülő személy gondozási díj fizetési kötelezettsége szünetel. (5) A gyámhatóság a gondozási díj fizetésére köteles személy jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változás alapján a gondozási díj összegét módosíthatja. (6) Ha az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú szülőjét vagy más személyt a bíróság a gondozási díj fizetési kötelezettség keletkezése előtt tartásdíj fizetésre kötelezte, a gondozási díj fizetését előíró határozat egy példányát az ítéletet hozó bíróságnak meg keli küldeni. (7) Ha az állami nevelésbevétel megszüntetésére a kiskorú örökbefogadása miatt kerül sor, a vér szerinti szülő gondozási díj fizetési kötelezettsége megszüntetése tárgyában hozott határozatban az örökbefogadás ténye mellett az örökbefogadó nevét és egyéb adatait nem lehet feltüntetni. 48. § (1) A gyámhatóság határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat milyen számlaszámra kell befizetni. A gondozási díj fizetési kötelezettséget, a befizetéseket és a hátralékokat a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv) tartja nyilván. A pénzügyi szakigazgatási szerv által nyilvántartott gondozási díj — méltányosságból vagy elévülésből való — törlése a gyámhatóság feladata. A pénzügyi szakigazgatási szerv illetékességét a gyámhatóság székhelye alapítja meg.