Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 527 — a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folyó továbbképzés, szakközgazdászképzés egyes kérdéseinek szabályozásáról, valamint Közgazdasági Továbbképző Intézet létesítéséről szóló 142/1971. (MK 12.) MM számú utasítás és az azt módosító 114/1974. (MK 8.) MM számú utasítás, — a műszaki egyetemet végzett mérnökök továbbképzéséről szóló 163/1971. (MK 21.) MM számú utasítás, — az üzemmérnökök és üzemgazdászok továbbképzéséről szóló 137/1976. (MK 16.) OM számú utasítás. — a szakmérnök-, valamint a szakközgazdászképzés egyes kérdéseiről szóló 103/1985. (Műv. K. 4.) MM számú utasítás hatályát veszti (3) A rendelet a hatálybalépést megelőzően kiállított oklevelek érvényességét nem érinti. Köpeczi Béla s. k., művelődési miniszter Melléklet a 7>1987. (VI. 29.) MM számú rendelethez Záradék „Ez az oklevél a fenti szak tantervében előírt ismeretek elsajátítását tanúsítja, s ilyen értelemben egyenértékű a 7/1987. (VI. 29.) MM számú rendelet 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kiadott szakosító oklevéllel." A művelődési miniszter 8/1987. (VI. 29.) MM számú rendelete a felsőoktatásban fizetendő díjakról és térítésekről Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. §-ában és a törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1935. (X. 5.) MT számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalamzás alapján — a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: irányító miniszter), a pénzügyminiszterrel, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben — a következőket rendelem: Általános rendelkezések l.§ (1) A rendelet hatálya — a külföldiek (Tv. 165. § a) pontja) kivételével — a felsőoktatási intézményekben alapképzésben részt vevő hallgatókra, valamint azokra terjed ki, akik a felsőoktatási intézménybe alapképzésre jelentkeznek. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erők és a fegyveres testületek felsőoktatási intézményeiben tanulmányokat folytató hallgatókra. A tandíj 2. § (1) A felsőfokú alapképzésben (Tv. 99. §) részt vevő hallgató tandíjat köteles fizetni, ha a rendeletben, illetve az intézményi szabályzatban meghatározott tanulmányi átlageredményt nem éri el. (2) Az első alapképzésben azt a tanulmányi átlageredményt, amelynek el nem érése esetén a hallgató tandíjat fizet, — a művelődési miniszter által kiadott irányelvek szerint — a felsőoktatási intézmény az intézményi szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. Tandíjfizetési kötelezettség nem állapítható meg, ha a hallgató a 3,00 tanulmányi átlageredményt eléri. (3) Az első alapképzésben a tandíj összegét a felsőoktatási intézmény — a tanulmányi átlageredménytől függően — a Szabályzatban állapítja meg. A tandíj összege félévenként 2000 forint-; nál több nem lehet. (4) E rendelet alkalmazásában első alapképzés az első főiskolai, illetőleg egyetemi végzettség megszerzésére irányuló képzés, ideértve a főiskolai szintű képzés befejezése után — kiegészítő vagy lépcsőzetes képzés keretében — az első egyetemi végzettség megszerzésére irányuló képzést is. (5) Az első alapképzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a) a párhuzamos képzésben résztvevőkre a párhuzamos képzés ideje alatt, b) a pedagógusokra, ha második és további pedagógus végzettség szerzésére irányuló képzésben vesznek részt. (6) A második és a további alapképzésben a félévi alaptandíj összege 500 forint. A felsőoktatási intézmény a Szabályzatában a tanulmányi átlageredménytől függő kiegészítő tandíjat állapíthat meg, melynek összege félévenként 2000 forintnál nem lehet magasabb. (7) A második és a további alapképzésben a hallgató nem fizet sem alap-, sem kiegészítő tandíjat, ha a 4,50 tanulmányi átlageredményt eléri. 3. § (1) Nem kell tandijat fizetni a) az első alapképzés során a hároméves vagy ennél rövidebb képzési idejű intézményekben az első tanévben, a három évnél hosszabb képzési idejű intézményekben pedig az első és a második tanévben,