Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE '493 99. § (1) Gyám lehet minden nagykorú magyar állampolgár, akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn. (2) Gyámságot nem viselhet az, a) aki gondnokság alatt áll, b) aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, c) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt. (3) Ha a szülői felügyeletet gyakorló egyik szülő azt a személyt zárja ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett meg, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön. (4) Érvénytelen annak gyámul kirendelése, aki az előző rendelkezések értelmében gyámságot nem viselhet, illetőleg gyámul nem lett volna kirendelhető. 100. § (1) A gyámság viselése állampolgári kötelesség. (2) Nem köteles a gyámságot elvállalni, illetőleg kérelmére a gyámság alól fel kell menteni azt; aki a) a hatvanadik életévét betöltötte, b) legalább három kiskorú gyermeknek viseli gondját, c) más gyermek felett gyámságot gyakorol, vagy d) betegség, illetőleg egyéb ok miatt a gyámság megfelelő ellátására nem lenne vagy csak nagy nehézségek árán lenne képes. X. Fejezet A GYÁMSÁG ELLÁTÁSA 1. A gyám jogai és kötelességei 101. § (1) A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (2) A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik. 102. § Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. 103. § (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. (2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit — az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével — hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát. (3) A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. (4) A gyám a vagyonkezelésről — a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában — legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. 104. § (1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló jut" tatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ö kezéhez kell folyósítani. (2) A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni. 2. Meghallgatás a gyámhatóság előtt 105. § A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életéyét betöltött kiskorú gyermeket és kérelemre, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni. XI. Fejezet A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE 1. Megszűnés 106. § (1) A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül vagy nagykorúságát eléri. (2) A gyám tisztsége megszűnik: a) a gyámság megszűnésével, b) a kiskorú intézeti gyámsága folytán, c) ha a gyám meghal, d) ha a gyámhatóság a gyámot felmenti vagy elmozdítja. 107. § A gyámhatóság a gyámot tisztségétől felmenti, ha a gyám alkalmatlan, a gyám fontos