Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE '491 kölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyez­teti, b) ha a gyermeket más személynél vagy inté­zetben helyezték el, s a szülő a nevelést — a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon — fel­róhatóan akadályozza, c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselek­mény miatt szabadságvesztésre ítélte. (2) A bíróság a szülői felügyeletet abból az ok­ból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösség­ben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érde­kének megfelelően ellátni. (3) Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. (4) Az, aki szülői felügyeletet megszüntető jog­erős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, gyámságot nem viselhet, gyermek nála nem he­lyezhető el és nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. 89. § A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna. 90. § (1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt pedig bár­melyik szülő indíthat pert. Ezen felül mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyám­hatóság és az ügyész is. (2) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvőképtelen szülő és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájá­rulásával a törvényes képviselő indíthat pert. A cselekvőképességében korlátozott szülő és gyer­mek a pert törvényes képviselője hozzájárulásá­val maga indíthatja meg. (3) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint annak visszaállítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. 91. § (1) Szünetel a szülői felügyelet, a) ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvő­képességében korlátozva van, b) ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van, c) ha a bíróság a gyermeket harmadik személy­nél helyezte el. (2) A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per megindításától a per jogerős befejezéséig szünetel a szülői fel­ügyelete annak, akinek gyermekét a gyámható­ság ideiglenes hatállyal intézetbe utalta, illetőleg ideiglenesen a különélő másik szülőnél vagy más személynél helyezte el [92jA. § (1) bek. d) pont], (3) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések" ben való döntés kivételével szünetel a szülői fel­ügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szü­lői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. 92. § (1) A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tart­son fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kap­csolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattar­tást biztosítani. (2) A szülőnek joga van gyermekével kapcso­latot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel. (3) Kivételesen indokolt esetben, a kiskorú ér­dekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyer­mekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy — ha a kiskorút állami nevelésbe vették — a gyám­hatóság dönt. (4) A kapcsolattartásról — a szülök megegyezé­sének hiányában, illetőleg a szülők és a qyámkö­zötti vita esetében — a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van fo­lyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámható­ság, illetőleg a házassági vagy gyermekelhelyezést perben a bíróság a felróható magatartást tanúsí­tó szülő kapcsolattartási jogát a qyérmek érdeké­ben korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. (5) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jog­erőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. (6) A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági ha­tározat végrehajtásáról a gyámhatóság gondos­kodik. 6. A kiskorúakról való állami gondoskodás 92/A. § (1) Ha a kiskorú testi, értelmi és erköl­csi fejlődése bármilyen okból nincs megfelelően biztosítva, a gyámhatóság — a kiskorú veszélyez­tetettségének mértékétől függően — a következő intézkedéseket teheti: a) elrendeli a szükséges védő- és óvóintézkedé­seket; b) a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a kiskorút intézetben helyezi el; c) a kiskorút intézeti nevelésbe veszi, ha testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését környezete ve* szélyeztetii

Next

/
Thumbnails
Contents