Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 463 (4) Ha kétséges, hogy az irat tartalmának nyil­vánosságra hozatala veszélyezteti a Magyar Nép­köztársaságnak a Tvr. 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott érdekét vagy szolgálati titok ese­tén a Tvr. 4. §-ában meghatározott érdeket, a nyilvánosságra hozatal engedélyezése előtt az érintett szerv véleményét is be kell szerezni. Államtitok és szolgálati titok felhasználása R. 2. § (1) Államtitoknak külföldi szervvel, nemzetközi szervezettel, illetve nem magyar ál­lampolgárral való közlésére, bemutatására, át­adására vonatkozó írásbeli engedélynek tartal­maznia kell a közlés, a bemutatás, az átadás módját és az átadó személy nevét. A közlés, a bemutatás, az átadás megtörténtét a titkos ügy­iratkezelésben maradó példányra rá kell vezetni, vagy külön feljegyzésben kell rögzíteni. (2) Szolgálati titkot külföldi szervvel, nemzet­közi szervezettel, illetve nem magyar állampol­gárral közölni, valamint az azt tartalmazó iratot bemutatni, átadni, ha jogszabály ennek közvet­len átadását nem zárja ki, a Tvr. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vezető vagy az általa felhatalmazott személy en­gedélyével lehet. Az engedély tartalmazza a köz­lés, a bemutatás, az átadás módját és az átadó nevét. R. 3. § (1) Ha külföldi szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve nem magyar állampolgárnak államtitkot kell átadni, az államtitokkör meg­határozására jogosult vagy az általa felhatalma­zott engedélyező dönt arról, hogy az átadás mi­nősítési jelöléssel vagy anélkül történjen. (2) A nemzetközi szervezeti tagságból adódó vagy egyéb nemzetközi kötelezettségen alapuló minősített iratokra is kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő titokvédel­mi feladatok szabályozásáról a Minisztertanács által kijelölt szerv vezetője gondoskodik. (3) Más állam, illetve nemzetközi szervezet ál­tal államtitoknak minősített és magyar szerv ré­szére megküldött irat átadásához, vagy bemuta­tásához, tartalmának harmadik ország szervével való közléséhez az érintett állam illetékes szervé­nek vagy a nemzetközi szervezetnek a hozzájá­rulása szükséges. TÜK irat továbbítása a szerven belül M. 14. A TÜK iratnak a szerven belüli átadá­sa, illetve átvétele csak a TÜK szabályok meg­tartásával, aláírás ellenében történhet. TÜK irat továbbítása belföldön M. 15. TÜK iratot más szervhez a minősítő írásbeli rendelkezése alapján, a TÜK útján le­het továbbítani. Ha minősített iratot olyan szerv­hez továbbítanak, amelynél nincs az adott irat tekintetében minősítői joggal rendelkező személy, a küldő szerv minősítője az irat kezelésével, a válasz minősítésével kapcsolatos előírásokat meg­határozza. ' Az irat továbbítását az iktatáshoz használt nyilvántartásban, négynél több példány elküldése esetén az elosztói íven a keltezés feltüntetésével fel kell jegyezni. A TÜK iratot zárt borítékban kell továbbítani. A borítékon fel kell tüntetni az irat minősítését, nyilvántartási számát és a címzettjét. A boríté­kot el kell látni a küldő szerv TÜK-je által hasz­nált bélyegzőlenyomattal oly módon, hogy az esetleges illetéktelen hozzáférés ténye egyértel­műen megállapítható legyen. Az Országos Futárszolgálatba bekapcsolt szerv­hez TÜK irat — sürgős eset kivételével — csak ez úton továbbítható. Ha TÜK iratot más szervhez saját kézbesítő útján továbbítanak, — az iratot csak kódzáras, vagy azzal egyenlő biztonságot nyújtó irattáskában lehet továbbítani, — az iratot tartalmazó borítékot a harmadik bekezdésben előírtak szerint kell lezárni, a bori-' tékra rá kell vezetni: „Baleset esetén csak a kül­dő szerv bonthatja fel!", — az alkalmi futárként kijelölt kézbesítő a TÜK küldeményt a címzettnek vagy a címzett TÜK-jének adhatja át. Az irat átvételét a kézbe­sítőkönyvben — kézbesítöíven — az átvevő alá­írással, az átvevő szerv bélyegzőlenyomatával és a keltezéssel igazolja. Ha a TÜK irat más szervhez történő továbbí­tására a negyedik—ötödik bekezdésben megha­tározottak szerint nincs lehetőség, igénybe vehető postai út is. Ilyen esetben a TÜK iratot csak tártivevényes ajánlott küldeményként, kettős bo­rítékban lehet feladni. A belső borítékon a har­madik bekezdésben előírtakat fel kell tüntetni. A külső borítékon csak a küldő szerv és a cím­zett szerv megnevezését és címét kell feltüntetni. TÜK írat felhasználása a szerven kívül M. 16. Ha TÜK irat felhasználása a szerv épü­letén kívül vagy más szervnél tartott tárgyalá­son, értekezleten, megbeszélésen (a továbbiakban: tárgyalás) szükséges, az ügyintéző felel a Tvr-bent illetve a R.-ben foglaltak megtartásáért. Ha a tárgyalás több napig tart, az ügyintéző a TÜK iratot megőrzésre zárt borítékban a tár*

Next

/
Thumbnails
Contents