Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 12. szám

'414 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám Az üzemi egészségügyi szolgálatok feladata a szakszerű segítségnyújtás is az üzemi dolgozók keresőképtelensége megelőzésével kapcsolatos munkáltatói feladatok megoldásában. Ennek érdekében a munkáltatókat rendszeresen tájékoztatni kell a dolgozók egészségi állapotáról, a keresőképtelenséget okozó megbetegedés alakulásáról és ennek alapján kezdeményezni kell az üzemegészségügyi helyzet javítását szolgáló, megalapozott intézkedéseket. Az új rendelkezés külön is kiemeli az üzemi orvosok (üzemi főorvos, üzemegészségügyi szolgálat, vezetője) szerepét az üzemi dolgozók rendkívüli felülvizsgálatának kezdeményezésében, bárhol is tartják azokat keresőképtelen állományban. E kezdeményezéshez alapot ad az üzem, a vállalat általános táppénzes helyzetének ismerete, illetve a konkrét esetekben véleményezett keresőképtelenségi ok és időtartam összevetése, minősítése a munkahelyi körülményekkel. Az üzemi orvosok munkahigiénés és üzemegészségügyi szakmai ismeretei, valamint az üzemi dolgozók alkalmassági és egyéb vizsgálata során szerzett tapasztalatai lehetővé teszik, hogy az előzőekben részletezett feladatokat, az üzemi táppénzes helyzet javítása és a dolgozók egészségvédelme érdekében megfelelően végezzék. Ezen feladatok folyamatos ellátása szükségessé teszi azt is, hogy az üzemi orvosok rendszeresen tájékoztatást kapjanak a kifizetöhelyektől a keresőképtelen állományban levő üzemi dolgozókról. Az üzemi orvos végzi a járóképes betegek keresőképességének orvosi elbírálását. Indokolt esetben a beteget — az átadáshoz szükséges és a rendelkezésekben előírt nyomtatványokkal együtt, azokat kitöltve — átadja a beteg lakóhelye szerint illetékes körzeti orvosnak, aki a keresőképesség további elbírálását végzi. A keresőképtelen járóbeteg átadása a körzeti orvosnak akkor indokolt, ha á beteg az orvosi vizsgálat után fekvőbetegnek minősül, vagy pl. a lakóhelye és a munkahelye közötti távolság jelentős, a közlekedési viszonyok nem megfelelőek, vagy a beteg szakszerű ellátásához szükséges egyéb feltételek hiányoznak, amelyek a megfelelő gyógykezeléshez, a gyógyuláshoz, a keresőképesség mielőbbi helyreállításához szükségesek. Valamennyi, az üzemi dolgozók keresőképessége elbírálásával kapcsolatos feladat meghatározása az üzemi egészségügyi szolgálatot működtető kórház-rendelőintézet, illetőleg rendelőintézet (a járóbeteg ellátásért, illetőleg az üzemi egészségügyi ellátásért felelős helyettes vezetője) feladatkörébe tartozik. A körzeti orvosnak is — természetesen — el kell végezni a minősítést a nála jelentkező keresőképtelen betegnél, és ha az indokolt, a megfelelő intézkedést a beteg üzemi orvosához történő átadása végett meg kell tenni. E feladatot a megyei üzemi, a megyei táppénzes felügyelő szakfőorvos, a szakszervezetek budapesti, megyei tanácsa,1 a társadalombiztosítás budapesti, megyei igazgatósága ellenőrző főorvosa, az üzem gazdasági vezetése, és a szakszervezeti bizottsága egyetértésével, valamint az üzemegészségügyi szolgálat vezetőjének közreműködésével látja el. Azokban az üzemekben, ahol már hosszabb ideje áz üzemi orvosok végzik a keresőképesség elbírálását, indokolt az elbírálásba tartozó dolgozók körét felülvizsgálni és az említetteknek megfelelően a szükséges módosításokat elvégezni. Azokban az üzemekben, ahol most vezetik be a járóbeteg üzemi dolgozók keresőképessége munkahelyi elbírálását vagy most teszik teljeskörűvé, annak módjáról az üzem dolgozóit, a gazdasági vezető — az üzemegészségügyi szolgálattal és a szakszervezettel együttműködve — tájékoztatja a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos tudnivalókról. A körzeti orvosok folyamatos tájékoztatása a keresőképesség üzemi elbírálásáról, a körzeti orvosi és az üzemi orvosi szolgálatok együttműködési feladatairól a rendelőintézet igazgatójának a feladata. A keresőképesség elbírálására kijelölt üzemi orvosokról és a szakrendelések orvosairól a körzeti orvosokat írásban, folyamatosan kell tájékoztatni. A körzeti orvosi szolgálat a dolgozó munkahelyéről annak személyi igazolványából tájékozódhat. Az üzemi kifizetőhely az üzemegészségügyi szolgálat orvosa közreműködésével kísérje figyelemmel, hogy az üzem dolgozóinak keresőképességét az illetékes orvosok bírálják-e el. Indokolt esetben kezdeményezze a keresőképtelen dolgozó rendkívüli felülvizsgálatát, illetve a szabálytalan eljárást jelezze a társadalombiztosítási igazgatóság felé. A keresőképtelen biztosítottak felülvéleményezésének és felülvizsgálatának eddigi tapasztalatai szükségessé tették, hogy a szakmai felettes és a foglalkozási rehabilitáció kérdéseiben jártas üzemi orvos bevonásával bővüljön a lehetőség a felülvéleményezés, illetve a Főorvosi Bizottság megfelelő összetételű és indokolt időtartamú működéséhez. A rendeletmódosítás nem teszi kötelezővé a főorvosi bizottság naponkénti működtetését, hanem azt a terület igényeinek megfelelően írja elő. A felülvéleményező orvos és a főorvosi bizottság az eljárások során dönt a biztosított keresőképességéről (további keresőképtelenségéről) és minden egyes döntését a táppénzkifizetés alapjául szolgáló nyomtatványokon a felülvéleményező orvos, illetve a főorvosi bizottság elnöke aláírásával és bélyegzője lenyomatával látja el. A keresőképesség elbírálásával kapcsolatosan a rendelkezésekben előírt nyomtatványok pontos vezetése nemcsak a táppénzkifizetés alapjául