Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)
1987 / 11. szám
430 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám forma — pl. a tanácsi bizottság és az üdülőlakosok szervezete — egyidejűleg, egymással össze-: hangoltan működhet a településen. c) Az üdülőlakosok öntevékenysége célszerűen csatlakoztatható a Hazafias Népfront tömegmozgalmába, illetőleg annak megfelelő bizottságába. Az ún. „üdülőhelyi társadalmi bizottságok" — közvetlenül vagy aktívaháiózatukon keresztül — tartsanak fenn rendszeres kapcsolatot az üdülőlakosokkal. A bizottságok tevékenységét indokolt felhasználni az üdülőlakosság kezdeményezéseinek kibontakoztatására, a helyi programok, akciók segítésére. A Hazafias Népfront aktív közreműködésével megalakult város (község) védő- és szépítő egyesületek tevékenysége magában hordoz érdekképviseleti elemeket is, alapvető célúk azonban a helyi értékek védelme és gyarapítása, a környezetvédelmi feladatok megvalósításának segítése stb. A helyi tanácsok az együttműködés tartalmát ennek megfelelően alakítsák. d) A legcélszerűbb szervezeti megoldások közé tartozik az üdülőhelyi egyesület, ezért a tanácsok fokozottabban támogassák, illetőleg maguk is kezdeményezzék azok megalakulását. A tanácsok és az üdülőhelyi egyesületek együttműködése segítse a fejlesztési igények megismerését a településen, a különböző programok, rendezési tervek előkészítését, majd azok megvalósítását. Az egyesületek saját vagyonukra, valamint a tagság anyagi hozzájárulására és munkájára támaszkodva önállóan is vállaljanak részt az üdülés helyi feltételeinek megteremtéséből. Az önkormányzatok feladatai közé tartozzon a település rendjének, csendjének megőrzése; a köztisztaság fejlesztése (pl. intézményes szemétszállítás megszervezése); a táj- és természetvédelem stb. Különböző programok szervezésével, sportlétesítmények építésével és fenntartásával az üdülőhelyi egyesületek is működjenek közre az üdülőlakosság szórakozási, kulturálódási és sportigényeinek a kielégítésében. Nyújtsanak segítséget a hatósági rendelkezések megtartásához, a különböző építési, karbantartási munkák elvégzéséhez, valamint egyes vagyonvédelmi feladatok ellátásához (pl. üdülőingatlanok őrzése). Az egyesületek szükség szerint járjanak el a közüzemi szolgáltatások hibáinak megszüntetése érdekében is. e) Az üdülőkörzeti intéző bizottságok területi bizottságai is alkalmasak arra, hogy az üdülőlakosság öntevékeny kezdeményezéseit felkarolják és a helyi tanácsokkal együttműködve munkálkodjanak a kisebb körzet fejlesztésén, szépítésén. Előnye, hogy új szervezeti forma létrehozására nincs szükség, a meglevő keretek között, illetőleg azok korszerűsítésével az üdülőlakosok, a helyi tanács és az intéző bizottság elképzelései célszerűen összeegyeztethetők, • Az Országos Idegenforgalmi Hivatal az üdülőlakosság öntevékeny szervezeteinek idegenforgalmi célú fejlesztési kezdeményezéseit saját eszközeivel támogatja. Célja, hogy a turizmusból származó bevételek, az üdülőlakossági, a közületi és a magánerőforrások, valamint az idegenforgalmi fejlesztést szolgáló pénzeszközök koordinált felhasználásával az üdülőhelyek fejlődése az érdekeltek együttes akaratának megfelelően folytatódj ék. 3. A megyei tanácsi szervek irányító tevékenységükkel segítsék elő az üdülőlakosság érdekképviseletének helyi megoldását és fejlesztését. Dr. Papp Lajos s. k.; államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Vegyes rendelkezések A pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter és a művelődési miniszter 6001/1987. (PK 3.) PM—EüM—MM számú elvi állásfoglalása a gyermekgondozási segély mellett munkát vállaló által a gyermekintézményekben fizetendő térítési díjról A gyermekgondozási segélyről szóló 471982. (IV. 16.) EüM számú rendelet módosítása tárgyában kiadott 11/1985. (XII. 22.) EüM számú rendelet alapján a gyermekgondozási segély mellett munkát vállaló a gyermekgondozási segély korlátozása nélkül elhelyezheti gyermekét bölcsődében, óvodában. A fizetendő térítési díjat az általános szabályok' alapján [a 41/1982. (VIII. 9.) PM sz. rendelettel módosított 4/1979. (III. 14.) MüM számú rendeleti mellett munkát vállalónak általában nincs előző évi igazolható jövedelme, ami a rendelet általános szabályai szerint a térítési díj megállapításának alapjául szolgálhatna. A táppénzszabályok értelmében azonban — ami a díjmegállapításnál is irányadó — amennyiben nincs előző évi igazolható jövedelem, vagy munkahelyváltozás történik, úgy a folyó évi, illetve az új munkahelyen elért jövedelmet kell figyelembe venni. A díjalap megállapítása szempontjából a „gyes", is jövedelemnek minősül (lásd a hivatkozott rendelet 1. sz. mellékletének 5. pontját), tehát a térítési díj megállapításakor ezt a jövedelmet is be kell számítani. Az esetben, ha a gyermekgondozási segély mellett munkát vállaló jövedelme nem rendszeres, vagy havonta jelentősen — az alaprendelet szerint, 20%-o$ meghaladóan-eltérő összegű, vagy egyéb okok akadályozzák a jövedelem igazolását, s ennek tényét az érintett munkáltatója