Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 10. szám

3S6 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám (6) Ha a foglalkoztató a tervezettet meghaladó ér- és díjbevétele a gondozottak többletmunkájából származott (pl. több gondozott dolgozott, vagy munkaidejük nőtt) a gondozottakra .jutó béralapelőirányzat az eredeti előirányzat 20%-áig intézeti hatáskörben felemelhető. A módosítás összege az ár- és díjbevételi többleten belül az eredeti költségterv szerinti bérhányad 80%-át nem haladhatja meg. (7) Az intézet a (6) bekezdés értelemszerű alkalmazásával, ha a foglalkoztató a tervezettet meghaladó ár- és díjbevételt teljesíti, a céljellegű előirányzatokat is felemelheti, ha ezt más jogszabály nem korlátozza. A céljellegű előirányzatok tételes felsorolását az intézet költségvetése tartalmazza. 12. § (1) A bedolgozók és a foglalkoztatóval munkaviszonyba lépő, nem táppénzes gondozottak részére a munkabért a ,,II 3. Részfoglalkozásúak bére" tételen, a többi alkalmazottól elkülönítve kell előirányozni és elszámolni. Az így elkülönített bérelőirányzat terhére a béralap egyéb előirányzatai nem növelhetők, illetve az állandó időszaki vagy részfoglalkozású alkalmazottak részére bérfizetés nem teljesíthető. (2) A feladatok tartós növekedése miatt felmerülő többletkiadásokat — bedolgozói és gondozotti béralap céljellegű kiadások tekintetében — éves tervezési utasításban meghatározott módon lehet tervezni. (3) Év közben — a bérautomatizmus kivételével — a foglalkoztató alkalmazottainak béralapelőirányzat — az irányító szerv előzetes engedélye alapján — csak abban az esetben emelhető fel, ha a bedolgozói és gondozotti foglalkoztatottak száma tartósan növekszik. (4) Az érdekeltségi alapból kifizetésre kerülő jutalmat a 23 rovaton, a „23'2 jutalom és érdekeltségi alapból" tételen kell előirányzatmódosításként kimutatni és elszámolni. (5) Az ápoltak és a táppénzes gondozottak munkaterápiás jutalom maradván}^ a bedolgozói munkabér maradvány a következő évben jutalmazásra nem használható fel. 13. § (1) Az egyes munkák, szolgáltatások díját úgy kell meghatározni, hogy az lehetőleg fedezetet nyújtson a tevékenységgel kapcsolatos összes költségre és segítse a foglalkoztató fejlesztéséhez szükséges alapok képzését. (2) A foglalkoztató által értékesített termékek, és a teljesített szolgáltatások árát a költségvetési szervekre mindenkor érvényes árképzési, önköltségszámítási előírások és a (3)—(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell megállaniu*m. (3) A Vhr. 44. §-a (1) bekezdésében előírt befizetési kötelezettség alól a foglalkoztató mente' sül. A foglalkoztató egyes termékeinek árában kalkulálható nyereségkulcs nagyságái a termék értékesítési lehetőségeitől függően, a foglalkoztató vezetője szabadon állapíthatja meg. (4) Ha az ár megállapításának alapja a tényleges önköltség, az ár kialakításánál figyelembe kell venni a felmerülő és a költségvetési gazdálkodás szerint elszámolható közvetlen és közvetett költségeket. Az így előállított termékek árát a foglalkoztató előkalkuláció alapján állapítja meg. Előkalkulációt kell készíteni a bérmunkák vállalási árára is. (5) A foglalkoztató a bolttal kapcsolatos elkülönített számviteli nyilvántartást köteles szervezni, illetve vezetni, amelyből a bolt működésével kapcsolatos valamennyi költség, a bolt állal forgalmazott árbevétel és eredmény megállapítható. A bolt eredménye a foglalkoztató eredményét növeli. (6) A munkák és a szolgáltatások díját akkor Is számlázni kell, ha a munkavégzés a foglalkoztatót fenntartó intézet részére történik. 14. § (7) A foglalkoztató eredményét a „821 61—6 Gyógyító célú foglalkoztatás" szakfeladat tárgyévi bevételi előírása, valamint a 8. számlaosztályban ezen a szakfeladaton elszámolt önköltség év végi különbözete alapján az intézet vezetője állapítja meg. (2) A foglalkoztató mentesül a nyereségadó és cz érdekeltségi alapot terhelő kereseti adó befizetési kötelezettség alól. (3) A foglalkoztató éves eredményéből érdekeltségi alapot képez. (4) A foglalkoztató éves eredményén kívül érdekeltségi alapjába helyezi a Vhr. 48. § (3) bekezdésében meghatározott összegeket. (5) Az érdekeltségi alap kizárólag a foglalkoztató és a foglalkoztatoltak érdekében használható fel. Az érdekeltségi alap felhasználásánál — az R. melléklete (6)—(13) bekezdéseiben foglalt kiegészítésekkel — a Vhr. 48. § (4)—(7) bekezdése szerint kell eljárni. (6) Az érdekeltségi alap elsősorban a foglalkoztatási szolgáló létesítmények kialakítására és eszközök beszerzésére, valamint a foglalkoztatóban tevékenykedő ápoltak és gondozottak szociális sport- és kulturális igényeit szolgáló létesítmények létrehozására, bővítésére fordítható. (7) Az érdekeltségi alap további része a foglalkoztatóban dolgozók anyagi ösztönzésére, a vezetői érdekeltség megteremtésére, a gondozottak és ápoltak jutalmazási céljaira fordítható, a (10)—(11) bekezdésben meghatározott mérték fii gyelembevételével.