Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 101 3.3 Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű szobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és b) közmű vesítettséggel (legalább villany és vízellátással) és e) eeyedi fűtési móddal rendelkezik. 3.4 Komfortnélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított. 3.5 Szükséglakás a félkomfortos lakás követelményeinek sem megfelelő olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastagságú téglafal vagy más ezzel egyenértékű anyagból készült fal, c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá d) fűthető e) WC (árnyékszék) használata, valamint vízvétel lehetősége biztosított [1/1971. (11. 8.) ÉVM. számú rendelet 2. és 8. §-a]. 4. A Tvr. 3. § (2) bekezdésében említett állami tulajdonú lakás elidegenítése magánszemély részére a 32/19C9. (IX. 30.) Korm. számú rendelet alapján történhet. A házadómentesség, illetőleg -kötelezettség alapjául szolgáló szerződés egy példányát az elidegenítést lebonyolító szerv (Országos Takarékpénztár, tanácsi ingatlankezelő, stb.) küldi meg az adóhatóságnak (Yhr. 5. §). 5. Az adó alapját képező alapterület meghatározása során — a végrehajtási rendeletben foglalt eltéréssel (Vhr. 7. §) — a lakásügyi jogszabályok az irányadók. Ennek megfelelően a lakás alapterületének megállapításakor figyelembe veendő helyiségek a következők: a) lakóhelyisegek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér, b) főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke, (főzőszekrény), c) egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség, (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó fülke, WC), d) közlekedő helyiségek: előszoba, szélfogó, előtér, zárt veranda, tornác, belső folyosó, átjáró, lakáson belüli lépcsőtér, e) tárolóhelyiségek: éléskamra (kamraszekrény) lomkamra, öltöző (gardróbé). — A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között — a padlószint felett egy méter magasságban — mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál levő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű fülkét stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet. — A lakás alapterületének megállapításánál a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő és tároló-) helyiségei teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá — a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély alapterületének a felét lehet számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni s a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni. Ugyancsak figj-elmcn kívül kell hagyni a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiségeket [Vhr. 7. § (2) bek.], a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó helyiségeket, valamint a lakásnak azt a részét, amelynek padlósíkja több, mint 0,70 méterrel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá, [Vhr. 7. §, valamint az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. számú rendelet 4. és C. §-aJ. 5.1 Az előbbiek szerint megállapított alapterület 80, illetőleg 100 m2 feletti részét is figyelmen kívül hag}Tja az adóhatóság, ha a lakás egy főre számított területe nem több 25 m -nél. (így pl. adómentes ez a 150 m2-es lakás, amelyben az együttlakó közeli hozzátartozók száma legalább 6 fő). Ha az így számított alapterület a 25 m2-t meghaladja, akkor az adó alapját csak a 25 m2 feletti rész képezi. (Az előbbi példa szerint, ha csak öten laknak a 150 m2-es lakásban, akkor 25 m2 képezi az adóköteles alapterületet; ha viszont csak hárman lakják, akkor családi ház esetében 50 ms, többlakásos épületben (pl. társasházban) 70 m2 után adóznak.) A műemlékvédelem szabályait az 1/1967. (I. 31.) EM. számú rendelet tartalmazza. Eszerint műemlékvédelem alatt áll: a műemlék, a műemlék jellegű építmény, a városképi jelentőségű építmény. (A műemléki jelentőségű területnek és a műemléki körnj'ezetnek a házadó szempontjából nincs jelentősége.) A műemlékvédelem alatt álló építményekről (épületekről) a műemléki hatóságok — Országos Műemléki Felüg}-előség, Budapesti Műemléki Felügyelőség, kijelölt városi tanácsok építésügyi szakigazgatási szerve — nyilvántartást vezetnek. Vita esetén a műemlékvédelem kérdésében e szerveket lehet megkeresni és kérni, hogy az eljárásban szakhatóságként működ jenek közre. A műemlékvédelem alatt álló — jellegénél fogva általában nagy alapterületű — lakások 80, illetőleg 100 m2-t meghaladó alapterületének csak az 50%-a vehető figyelembe (Tvr. 5. § (2) bekezdés.). Természetesen ez esetben is alkalmazandó az előzőekben — a Tvr. 5. § (!) bekezdésébe^—: meghatározott, az együttlakó közeli hozzátartozók számának figyelembe vételére vonatkozó szabály. A műemlékvédelem alatt álló épületekre vonatkozó kedvezmény és a lakásban állandó bejelentéssel együttlakó közeli hozzátartozók figyelembe vételét előíró rendelkezés együttes alkalmazása esetén — a Tvr. 5. § (2) bekezdésének megfelelően — előbb a 80, illetőleg 100 m2-t meghaladó alapterület 50%-os csökkentése indokolt, majd ennek alapján lehet megállapítani, hogy az egy főre eső alapterület a 25 m--t meghaladja-e vagy sem.