Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 101 3.3 Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű szobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiség­gel vagy WC-vel és b) közmű vesítettséggel (legalább villany és víz­ellátással) és e) eeyedi fűtési móddal rendelkezik. 3.4 Komfortnélküli az a lakás, amely a félkomfor­tos lakás követelményeinek sem felel meg, de leg­alább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított. 3.5 Szükséglakás a félkomfortos lakás követelmé­nyeinek sem megfelelő olyan helyiség (helyiségcso­port), amelynek (amelyben legalább egy helyiség­nek) a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastagságú téglafal vagy más ezzel egyenértékű anyagból készült fal, c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá d) fűthető e) WC (árnyékszék) használata, valamint vízvétel lehetősége biztosított [1/1971. (11. 8.) ÉVM. számú rendelet 2. és 8. §-a]. 4. A Tvr. 3. § (2) bekezdésében említett állami tulajdonú lakás elidegenítése magánszemély részére a 32/19C9. (IX. 30.) Korm. számú rendelet alapján történhet. A házadómentesség, illetőleg -kötelezett­ség alapjául szolgáló szerződés egy példányát az elidegenítést lebonyolító szerv (Országos Takarék­pénztár, tanácsi ingatlankezelő, stb.) küldi meg az adóhatóságnak (Yhr. 5. §). 5. Az adó alapját képező alapterület meghatáro­zása során — a végrehajtási rendeletben foglalt elté­réssel (Vhr. 7. §) — a lakásügyi jogszabályok az irányadók. Ennek megfelelően a lakás alapterületé­nek megállapításakor figyelembe veendő helyiségek a következők: a) lakóhelyisegek: lakószoba, hálófülke, hall, étke­ző, lakóelőtér, b) főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke, (főzőszek­rény), c) egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség, (fürdő­szoba, mosdó, zuhanyozó fülke, WC), d) közlekedő helyiségek: előszoba, szélfogó, előtér, zárt veranda, tornác, belső folyosó, átjáró, lakáson belüli lépcsőtér, e) tárolóhelyiségek: éléskamra (kamraszekrény) lomkamra, öltöző (gardróbé). — A lakás helyiségei alapterületének megállapítá­sánál a vakolt falsíkok között — a padlószint felett egy méter magasságban — mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell szá­mításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alap­területébe beszámítani a falsíkon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál levő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű fülkét stb.) és a falsíkok­ból kiugró falpillérek által elfoglalt területet. — A lakás alapterületének megállapításánál a la­kás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő és tároló-) helyiségei teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá — a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély alapterületének a felét lehet számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni s a szá­mított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni. Ugyancsak figj-elmcn kívül kell hagyni a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiségeket [Vhr. 7. § (2) bek.], a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó helyiségeket, valamint a lakásnak azt a részét, amelynek padló­síkja több, mint 0,70 méterrel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá, [Vhr. 7. §, valamint az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. számú rendelet 4. és C. §-aJ. 5.1 Az előbbiek szerint megállapított alapterület 80, illetőleg 100 m2 feletti részét is figyelmen kívül hag}Tja az adóhatóság, ha a lakás egy főre számított területe nem több 25 m -nél. (így pl. adómentes ez a 150 m2-es lakás, amelyben az együttlakó közeli hozzátartozók száma legalább 6 fő). Ha az így szá­mított alapterület a 25 m2-t meghaladja, akkor az adó alapját csak a 25 m2 feletti rész képezi. (Az előbbi példa szerint, ha csak öten laknak a 150 m2-es lakásban, akkor 25 m2 képezi az adóköteles alap­területet; ha viszont csak hárman lakják, akkor csa­ládi ház esetében 50 ms, többlakásos épületben (pl. társasházban) 70 m2 után adóznak.) A műemlékvédelem szabályait az 1/1967. (I. 31.) EM. számú rendelet tartalmazza. Eszerint műemlék­védelem alatt áll: a műemlék, a műemlék jellegű építmény, a városképi jelentőségű építmény. (A mű­emléki jelentőségű területnek és a műemléki körnj'e­zetnek a házadó szempontjából nincs jelentősége.) A műemlékvédelem alatt álló építményekről (épü­letekről) a műemléki hatóságok — Országos Műem­léki Felüg}-előség, Budapesti Műemléki Felügyelőség, kijelölt városi tanácsok építésügyi szakigazgatási szerve — nyilvántartást vezetnek. Vita esetén a mű­emlékvédelem kérdésében e szerveket lehet megke­resni és kérni, hogy az eljárásban szakhatóságként működ jenek közre. A műemlékvédelem alatt álló — jellegénél fogva általában nagy alapterületű — lakások 80, illetőleg 100 m2-t meghaladó alapterületének csak az 50%-a vehető figyelembe (Tvr. 5. § (2) bekezdés.). Természetesen ez esetben is alkalmazandó az elő­zőekben — a Tvr. 5. § (!) bekezdésébe^—: meg­határozott, az együttlakó közeli hozzátartozók szá­mának figyelembe vételére vonatkozó szabály. A műemlékvédelem alatt álló épületekre vonat­kozó kedvezmény és a lakásban állandó bejelentéssel együttlakó közeli hozzátartozók figyelembe vételét előíró rendelkezés együttes alkalmazása esetén — a Tvr. 5. § (2) bekezdésének megfelelően — előbb a 80, illetőleg 100 m2-t meghaladó alapterület 50%-os csökkentése indokolt, majd ennek alapján lehet meg­állapítani, hogy az egy főre eső alapterület a 25 m--t meghaladja-e vagy sem.

Next

/
Thumbnails
Contents