Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1155 A vállalkozók az előírt feltételek és saját döntésük szerint választhatnak az alábbi Naplófőkönyv típusok közül 1. Naplófőkönyv II. Naplófőkönyv Az egyes naplófőkönyv típusok alkalmazására előírt feltételek az alábbiak: Az I. Naplófőkönyvet kizárólag csak azok a magánvállalkozók vezethetik, akiknek árbevétele a tárgyévet megelőző évben és a vállalkozó szerint - várhatóan a tárgyévben - bolti kiskereskedelmi, vendéglátóipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytatók esetében az évi 8 millió Ft-ot, - az egyéb tevékenységet folytatók esetében az évi 1 millió Ft-ot nem haladta, illetve haladja meg. Az előző évi árbevételt - amennyiben a vállalkozó tevékenységét nem egész évben folytatta - éves szintre kell átszámítani. Az a vállalkozó, aki tevékenységét a tárgyévben kezdi meg, abban az esetben vezetheti az I. Naplófőkönyvet, ha várható árbevétele a tárgyévben a fenti értékhatárokat időarányosan nem haladja meg. A II. Naplófőkönyvet bármely magán- vagy társas vállalkozás alkalmazhatja. A naplófőkönyvet a vállalkozás működésének megkezdését követő 15 napon belül, a már működő vállalkozások pedig az új naplófőkönyvet használatba vétel előtt az adóhatósághoz hitelesítésre kötelesek benyújtani. A naplófőkönyvbe az adatokat kizárólag bizonylatok alapján és legalább havonta kell bejegyezni. Ez alól kivételt jelentenek az olyan értékesítésekből származó készpénz bevételek, melyekről számla nem készült. Ezeket a készpénz bevételeket naponta kell a naplófőkönyvbe bejegyezni. Az a vállalkozás, amely a készpénzbevételek előgyűjtését az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nyilvántartásának keretében oldja meg, a számla nélküli értékesítésből származó készpénzbevételek napi összegeit e nyilvántartásba jegyezheti be. A naplófőkönyvet legalább negyedévenként le kell zárni. Záráskor meg kell állapítani az egyes rovatok év elejétől halmozott forgalmának végösszegét, majd meg kell győződni a naplófőkönyv adatainak az egyezőségéről. A naplófőkönyvi elszámolások számítógéppel is vezethetőek, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer a könyvvezetésre vonatkozó tartalmi előírásoknak megfelel. Az elszámolások megbízhatósága és hitelessége biztosítása céljából a géppel feldolgozott naplófőkönyvi adatok havi forgalmi végösszegeit - manuálisan - előírásszerűen hitelesített naplófőkönyvben kell rögzíteni. A havi halmozott forgalmakat tartalmazó hitelesített naplófőkönyv, valamint a forgalmakat tételesen tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatóak el okmányként. 2. A vevők tartozásairól, valamint a felszámított általános forgalmi adóról nyilvántartást kell vezetni. A vevők tartozásairól nyilvántartást azoknak a vállalkozásoknak kell vezetniük, amelyek nem kizárólag készpénzfizetés ellenében végeznek értékesítést. A nyilvántartásban minden, nem készpénzzel kiegyenlített kibocsátott számla adatait szerepeltetni kell. A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a számla száma és kelte, b ) a vevő neve, c) a számla végösszege, d) a kiegyenlítés kelte és összege. A felszámított általános forgalmi adóról a nyilvántartást azoknak a vállakozóknak kell vezetniük, amelyek az általános forgalmi adót tételesen (számlák alapján) számolják el. Vezetniük kell továbbá a nyilvántartást az általános forgalmi adó megállapításának különleges módját alkalmazó (AFA-ról szóló törvény 14. §) kiskereskedőnek és vendéglátóipari tevékenységet folytató vállalkozóknak, a nem árunak, illetve nem vendéglátóipari szolgáltatásnak minősülő értékesítésekről (állóeszköz, fogyóeszköz stb. értékesítés). A nyilvántartásban minden, a nyilvántartás körébe tartozó értékesítés adatát szerepeltetni kell a vonatkozó alapbizonylat alapján és arra való hivatkozással. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, az adóalap és a fizetendő adó összege megállapítható és ellenőrizhető legyen. A párhuzamos munka elkerülése érdekében a felszámított általános forgalmi adónak és a vevők tartozásának nyilvántartása összevontan is vezethető és úgy is szervezhető, hogy a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlák adatait a vállalkozás e nyilvántartás keretében előgyűjti és a gyűjtött összegeket egy tételben, a hónap utolsó napján vezeti át a naplófőkönyvbe. 3. A szállítók követeléseiről, valamint az előzetesen felszámított (levonható) általános forgalmi adóról nyilvántartást kell vezetni. A szállítók követeléseinek nyilvántartását azoknak a vállalkozásoknak kell vezetniük, amelyek beszerzéseiket, az általuk igénybe vett szolgáltatásokat nem kizárólag készpénzfizetéssel egyenlítik ki. A nyilvántartásban minden, nem készpénzzel kiegyenlített kapott számla adatait szerepeltetni kell. A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a számla száma és kelte, b) a szállító neve, c) a számla végösszege, d) a kiegyenlítés kelte és összege. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adóról nyilvántartást azoknak a vállalkozásoknak kell vezetniük, amelyek az általános forgalmi adót tételesen (számlák alapján), illetve az AFA-ról szóló törvény 15. § (3) bekezdése szerint számolják el, továbbá azon bolti kiskereskedelmi értékesítést végző vállalkozásoknak, amelyek a fizetendő általános forgalmi adót a beszerzéseiket terhelő, előzetesen felszámított adó kulcsainak a megoszlása alapján állapítják meg. Vezetniük kell továbbá a nyilvántartást az általános forgalmi adó megállapításának különleges módját alkalmazó (ÁFA-ról szóló törvény 14. §) kiskereskedőknek és vendéglátóipari tevékenységet folytató vállalkozóknak elkülönítetten a nem árunak minősülő beszerzésekről, igénybevett szolgáltatásokról (állóeszköz, fogyóeszköz stb.). A nyilvántartásban minden, a nyilvántartás körébe tartozó beszerzés, igénybe vett szolgáltatás adatát szerepeltetni kell a vonatkozó alapbizonylat alapján és arra való hivatkozással. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból az adólevonási jog keletkezésének időpontja, az adóalap és a levonható adó összege megállapítható és ellenőrizhető legyen. A párhuzamos munka elkerülése érdekében az előzetesen felszámított általános forgalmi adónak és a szállítók követeléseinek nyilvántartása összevontan is vezethető, és úgy is szervezhető, hogy a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlák adatait a vállalkozás e nyilvántartás keretében előgyűjti és