Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1139 6. A törvény 6. §-ához A Javaslat meghatározza, hogy egyes szellemi tevékenységekből származó bevételek esetén - ha azok nem munkaviszonyból származnak - a bevétel mekkora részét kell az eredeti jogosítottnál jövedelemnek tekinteni. Az e paragrafusban szereplő rendelkezések összhangban vannak a magas színvonalú alkotómunka társadalmi fontosságával, az annak megbecsülésére irányuló törekvésekkel. Céljuk az, hogy az adórendszer elveihez igazodóan az alkotómunka sajátosságaira figyelemmel adóztassák e jövedelmeket. Természetesen az alkotómunka értékét elsődlegesen díjakkal, honoráriumokkal kell elismerni. A bevétel százalékában való jövedelemmeghatározás lehetővé teszi a részletes könyvvezetés, bizonylatmegőrzés elkerülését. Abban az esetben azonban, ha az alkotó költségei a vélelmezett költséghányadot meghaladják, a költségek tényleges körére kiterjedően élhet a tételes elszámolás lehetőségével. A Javaslat a szellemi tevékenységek körébe sorolja a találmányok és a szerzői jogi védelem alá eső alkotások létrehozását általában, valamint egyes - a végrehajtási rendeletben meghatározandó - művészeti és tudományos tevékenységet. E paragrafus rendelkezéseit kell tehát alkalmazni például az írói, képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti, grafikusi tevékenység eredményének értékesítéséből származó jövedelemre, így elsősorban azok a szellemi tevékenységek tartoznak ebbe a körbe, amelyeknél a munka valamilyen konkrét értéket képviselő egyedi produktumban is testet ölt, hiszen ezek számának gyarapítása szolgálja alapvető érdekeinket. A szellemi alkotások esetén a hosszabb időn - sokszor több éven át - végzett tevékenységből származó jövedelem egésze vagy egy része egy naptári évben jelenik meg az alkotónál. Ez a progresszió miatt méltánytalanul nagy adóterhet eredményezne, ezért a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy ezeket a jövedelmeket - legfeljebb három részre elosztva vegyék figyelembe az adó megállapításakor. A jövedelem megosztásának részletes szabályait, mivel ezek nem garanciális jellegűek, hanem inkább technikai rendelkezések, a Javaslat szerint a pénzügyminiszter állapítja meg. 7. A törvény 7. §-ához A mezőgazdasági kistermelés zavartalanságához fontos népgazdasági érdekek fűződnek. Ez azonban nem érinti azt, hogy az ilyen tevékenységből származó jövedelem után is adót kell fizetni. Tekintettel azonban arra, hogy a mezőgazdasági kistermelés az e körben szokatlan vagy nehezen alkalmazható szabályok bevezetésével megzavarható lenne, ezért az ilyen termelésből származó jövedelem adóztatására részben az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmeket a Javaslat a bevétel 0%-ában állapítja meg. Ez a szabály az adómentes jövedelemtartalmú bevétel (évi 500 000 forint) és a vállalkozói adó hatálya alá tartozó bevétel (évi 2 millió forint) között érvényesül. A mezőgazdasági kistermelésből származó évi bevétel 500 000 forintot meg nem haladó része adómentes. A Javaslat meghatározza azt is, hogy abban a bevételi sávban - ahol a jövedelem után adó fizetendő -, hogyan kell a bevételből a jövedelmet kiszámítani. Az állattenyésztés során a felmérések szerint általában csak alacsony jövedelem képződik a termelőnél. Ezért ebben az esetben a bevétel 10%-át kell a Javaslat szerint jövedelemnek tekinteni. A mezőgazdasági kistermelés másik ága, a növénytermesztés viszont magasabb jövedelmezőségű, ezért a bevétel 30°()-a minősül jövedelemnek. A 2 millió forintot meghaladó árbevételt elérő úgynevezett mezőgazdasági vállalkozókra vonatkozó részletes szabályok a vállalkozói adóról szóló jogszabályban kerülnek megállapításra. A vállalkozók a vállalkozásból származó személyi célú jövedelemfelhasználásuk után e Javaslat 8. §-a alapján adóznak. Mezőgazdasági kistermelői tevékenységet az adózók általában nem egyedül, hanem családtagjaikkal együtt végzik. A bevételnek és így a jövedelemnek a családtagok közötti valóságos megoszlása nem állapítható meg egyértelműen, mert sem az adóhatóságnak, sem a mezőgazdasági kistermelőnek erről megfelelő adatai nincsenek. Ezért a Javaslat szerint a tevékenységet együttesen folytató 16 éven felüli együttélő közeli hozzátartozók között a jövedelmet egyenlő arányban kell megosztani. A családtagok közötti megosztással a jövedelem egy része kedvezőbben adózik, mintha egy családtag nevén lenne egységesen összevonva. Ezzel összhangban a Javaslat 15. § 16. pontjában említett mentesség is (a bevétel 500 000 forintig terjedő részének adómentessége) az adózókat csak családonként együttesen illeti meg. Ha a kisgazdaság éves árbevétele az 500 000 forintot meghaladja, akkor az ezt meghaladó bevételből származó jövedelem után kell az érintett családtagoknak - természetesen más jövedelmekkel összevonva - adózniuk. A Javaslat szempontjából mezőgazdasági kistermelésnek az élelmiszer-termelés minősül. Az ezen kívüli - magasabb jövedelmezőségű - mezőgazdasági tevékenységeket nem indokolt ugyanilyen kedvezményes elbánásban részesíteni. 8. A törvény 8. §-ához A vállalkozói adókötelezettséggel járó tevékenységből (egyéni és társas vállalkozásból) származó személyi jövedelem adóztatásának szabályait a Javaslat a vállalkozói adóról készülő jogszabály rendelkezéseivel összhangban állapítja meg. E szerint a vállalkozás üzleti nyeresége vállalkozói adó alá esik, míg a vállalkozásban keletkezett jövedelem személyes (nem üzleti célú) felhasználása után jövedelemadót kell fizetni, így a személyi célú kifizetés már „tiszta", költségekkel nem terhelt jövedelemnek tekintendő, ezért az általános szabályok szerint, az adótáblázat alkalmazásával kell utána az adót megfizetni. A vállalkozásba befektetett vagyoni érték, ha azt a vállalkozásból kivonják, nem minősül jövedelemnek. Eltérés van azonban a javaslat 6. §-a (1) bekezdés a) pontjában meghatározott találmányokért járó díjazás tekintetében. E kiemelkedő jelentőségű műszaki alkotómunka utáni kedvezményeket azok részére is indokolt biztosítani, akik vállalkozásban vesznek részt. így a találmányért járó díjazást akkor is, ha ez a jövedelem a vállalkozó saját vállalkozásából származik, a találmányokra vonatkozó kedvezményes szabályok szerint kell adóztatni. A vállalkozói jövedelem azon része után - amely a vállalkozásba bevitt vagyonból származik -, a vállalkozó úgy