Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)
1987 / 36. szám
36. szám 70 001- 90 000 Ft 4400 Ft és a 70 000 Fl-on felüli rész 25%-a 90 001-120 000 Ft 9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30%-a 120 001-150 000 Ft 18 400 Ft és a 120 000 Ft-on felüli rész 35%-a 150 001-180 000 Ft 28 900 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 39%-a 180 001-240 000 Ft 40 600 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 44%-a 240 001-360 000 Ft 67 000 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48%-a 360 001-600 000 Ft 124 600 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52%-a 600 001-800 000 Ft 249 400 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56%-a 800 001361 400 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60%-a (2) Az adó mértéke 20%, ha a jövedelem takarékbetétből, értékpapírból, illetve lejárat előtt megszűnt, tízéves vagy annál hosszabb tartamú életbiztosításból (11. §) származik. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adót a kifizető - takarékbetétenként, értékpapíronként és kifizetésenként - állapítja meg és vonja le. (4) A kis összegű kifizetésből (12. §) származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Az adót a kifizető állapítja meg és vonja le (5) Külföldről származó bevétel esetén - ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik - a külföldön fizetett jövedelemadó összegével csökkentett jövedelem után az adó mértéke 20%. Adókedvezmények 19. § (1) Nem kell az adót megfizetni: a) a nyugdíjnak, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékának, tagsági pótlékának, valamint mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye özvegyi járadékának egész összege után, valamint b) a nyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegye özvegyi járadéka és az ezek mellett szerzett egyéb jövedelmek együttes összegének évi 96 000 forintot meg nem haladó része után. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és az amellett megszerzett más jövedelmeket az adó megállapítása céljából össze kell vonni. (3) A legalább 67%-ban csökkent munkaképességű és rokkantsági nyugdíjban nem részesülő magánszemélyt e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak kell tekinteni. (4) A fizetendő adót úgy kell megállapítani, hogy az összevont jövedelem után a 18. § (1) bekezdése szerint kiszámított adóból le kell vonni azt az összeget, amely az (1) bekezdésben 1133 meghatározott jövedelmek összegével azonos összjövedelmü személyt adóként terhelné. 20. § (1) A 18. § (1) bekezdése szerint fizetendő adóból a következő összegek levonhatók: a) a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljából az adott évben pénzintézetnél - a megtakarító nevére - elhelyezett elkülönítetten kezelt, legfeljebb évi 36 000 forint összegű megtakarítás 20%-a; b) a lakás vásárlására, építésére, bővítésére felvett, jogszabályban meghatározott pénzintézeti kölcsön évi 3%-ot meghaladó kamatának 20%-a; c) a naptári évben kifizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás, közműfejlesztési társulási, illetve vízgazdálkodási társulati érdekeltségi hozzájárulás, távközlési beruházási hozzájárulás 30%-a; d) a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékig a nyugdíjbiztosítás és a tízéves vagy annál hosszabb tartamú életbiztosítás naptári évben kifizetett díjainak 20%-a. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megtakarítás összegének felvétele esetén, ha a magánszemély a végrehajtási rendeletben szabályozott módon nem igazolja, hogy a megtakarítást - saját maga, házastársa vagy egyeneságbeli rokona, ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőt is, részére - lakás vásárlására, építésére, bővítésére, illetve lakótelek vásárlására használta fel, az igénybe vett adókedvezmény 40%-kal megnövelt összegét kell visszafizetni. (A Tv. 20. §-ához) 19. § (1) A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett kedvezményezett összeg felső határa évi 36 000 Ft. (2) A Tv. 20. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során a magánszemély a lakásépítés, lakásbővítés esetén az építési engedélyt és az összeg felhasználását igazoló számlát, lakás és lakótelek vásárlása esetén az adásvételi szerződést és annak a földhivatalhoz való benyújtásáról szóló igazolást az adóhatóságnál bemutatja. Ha a megtakarítást hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell. Az igazolást a megtakarítás felvételét követő 90 napon belül kell az adóhatósághoz benyújtani. (3) A Tv. 20. §-a alapján élvezett kedvezmények együttes összege legfeljebb a fizetendő adó mértékéig terjedhet. IV. fejezet Az adó megállapítása és megfizetése Az adó megállapításának módja 21. § (1) A magánszemély - az e törvény 11., 12., 15. és 16. §-ában meghatározott jövedelmek kivételével - az adóigazgatási jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles az összjövedelmét és az adóját megállapítani, bevallani és befizetni (önadózás). Külföldről származó jövedelmet akkor is be kell vallani, ha az a törvény 11. és 12. §-a szerinti jövedelemnek minősül. (2) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkaviszonyból, magánszemélyek jogi személyiség nélküli társaságában vagy szakcsoportban fennálló tagsági viszonyból származó adómentességet nem élvező - jövedelme van és erről a munkáltató, a szövetkezet, a társaság, a szakcsoport (továbbiakban TANÁCSOK KÖZLÖNYE