Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 33. szám

33. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1043 A számlacsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amellyel a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás közöttti egyezőség biztosítható. Az értékcsökkenés összegét — vagy a főkönyvi számlákon, vagy az analitikus nyilvántartás keretében — legalább a bruttó érték szerinti csoportosításban kell kimutatni. 19. BERUHÁZÁSOK Ebben a számlacsoportban kell kimutatni minden számlázott beruházási teljesítményértéket, valamint az azokhoz kapcsolódó beruházási ráfordításokat, tekintet nélkül arra, hogy a beruházást a vállalat idegen kivitelezővel végeztette-e vagy saját vállalkozásban valósította meg. A beruházási költségek tartalmát a beruházásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A beruházások üzembehelyezés (aktiválás) előtti értékesítését, selejtezését stb. az állóeszköz értékesítésre, selejtezésre stb.-re vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. A számlacsoporthoz kapcsolódóan beruházásonként olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből az üzembehelyezésig felmerült ráfordítások és az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok megállapíthatók. A főkönyvi számlákat az analitikus nyilvántartással mérlegkészítés előtt egyeztetni kell. 2. SZÁMLAOSZTÁLY KESZLETEK A számlaosztály a vállalat összes készletének nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Itt kell kimutatni mind a vásárolt, mind a saját termelésű készletek értékét. A számlaosztály keretében a vásárolt készletek értékét összességükben beszerzési áron — használt fogyóeszközök és göngyölegek kivételével —a saját termelésű készleteket az értékelésükre vonatkozó előírások szerint meghatározott tényleges közvetlen, illetve szűkített önköltségen kell kimutatni. A vásárolt készletek beszerzési ára általános forgalmi adót nem tartalmaz. A beszerzési ár tartalmát az ágazati számlakeretek, a tényleges közvetlen, illetve szűkített önköltség tartalmát az önköltségszámítási rendeletek (ezek hiányában az ágazati számlakeretek) határozzák meg. A készletek értékének nyilvántartására a készletszámlák és — a vállalat számlarendjében rögzített elszámolási módtól függően — a hozzájuk kapcsolódó ár (érték-) különbözeti számlák, valamint a külön felszámított szállítási és rakodási költségek számlái szolgálnak (ideértve az idegen és a saját szállítási és rakodási költségeket egyaránt). A készletszámlákon a készletváltozásokat nyilvántartási áron számított értékkel kell könyvelni. A felhasználás, az értékesítés elszámolásánál alkalmazott nyilvántartási árnak egyeznie kell a készletrevételnél alkalmazott árral. A vásárolt készletek nyilvántartási ára lehet: — beszerzési ár, — elszámolóár, — bolti készleteknél eladási ár, — a göngyölegeiméi a betétdíjas ár. A saját termelésű készletek nyilvántartási ára lehet: — az értékelés alapjául szolgáló (tényleges közvetlen, illetve szűkített) önköltség. — elszámolási egységár. A használt fogyóeszközök nyilvántartási ára általában az elszámolóár 50%-os értéke. A nyilvántartási árak (a bolti készleteknél alkalmazott eladási ár kivételével) általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A vállalatnak számlarendjében a választott nyilvántartási árat és képzésének módját rögzítenie kell. Ha a vállalat a vásárolt készletek állományának növekedését a készletszámlákon beszerzési áron könyveli, a készletcsökkenést először mindig a legrégebben beszerzett készletek mennyisége és értéke alapján, vagy a beszerzési árakból képzelt mérlegelt átlagáron számolhatja el. Elszámolóár vagy fogyasztói ár alkalmazása esetén a készletcsökkenés elszámolóáron, illetve fogyasztói áron számított értékét módosítani kell a készletcsökkenésre jutó árkülönbözet (árrés) összegével. Az elszámolási egységáron nyilvántartott saját termelésű készletek csökkenésének könyvelése esetén a készletcsökkenés elszámolási egységáron számított értékét a készletcsökkenésre jutó készletérték-különbözet összegével kell kiegészíteni. A vásárolt készletek leltározása során megállapított különbözeteket, ezen készletek raktározása során bekövetkezett minőségi romlás miatti selejtezéseket "és leértékeléseket költségként, különféle ráfordításként, illetve különféle bevételként kell elszámolni az ágazati számlakeretek előírásai szerint. A saját termelésű készletek leltározása során megállapított különbözeteket, továbbá ezen készletek selejtezését és leértékelését fel nem osztott költségként, illetve annak csökkentéseként kell elszámolni. A felelős személyre áthárított hiányok, selejtezések, leértékelések miatti kártérítés összeget — a kártérítési határozat szerint — értékesítésként kell elszámolni. A számlaosztály keretében — a megfelelő számlacsoportokban — külön számlán kell kimutatni a vállalat külföldi egységeinél (kirendeltségeinél, érdekeltségeinél, munkahelyein, szervizállomásainál stb.) tárolt készletek beszerzési áron, illetve -tényleges közvetlen, szűkített önköltségen számított értékét. A bérmunkára átadott, bizományba adott készletek értékét (nyilvántartási áron) a bérmunka átadó és a bizományba adó vállalatnak vagy a megfelelő számlacsoportban megnyitott főköny-