Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 13. szám

660 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám 3- § (1) A tanév helyi rendjét a nevelőtestület a munkatervben határozza meg; ehhez ki kell kérni az iskolatanács, a szülői munkaközösség, a tanulókat érintő programokat illetően a diákönkormányzat és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség iskolai tanulói szervezete (a továbbiakban: KISZ), továbbá ahol működik, a tanulói szakszervezeti szerv véleményét. Ha a gyakorlati oktatás gazdálkodó szervezetnél, állami költségvetési szervnél, magánmunkáltatónál (a továbbiakban együtt: vállalat) folyik, a vállalat javaslatát is figyelembe kell venni. Egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásáról és programjáról a diákönkormányzatok képviselői (a továbbiakban: diákképviselők) döntenek. (2) A tanév helyi rendjében kell meghatározni a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát a Művelődési Minisztérium által megszabott kereten belül, a megemlékezéseket, a nemzeti, a nemzetközi, a társadalmi ünnepek, az iskolai hagyományok megünneplésének módját és időpontját, továbbá a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelési értekezletek témáját. (3) A szorgalmi időben — az első és az utolsó tanítási nap között — a (2) bekezdésben foglalt tanítás nélküli munkanapokon kívül (beleértve a téli és a tavaszi szünet munkanapjait is) — tanítási óra, illetve tanítási nap nem maradhat el, illetőleg nem rövidíthető meg. (4) Az iskolában csak olyan versenyre, vetélkedőre stb. kerülhet sor, amelyet a rendező szervek a tanévkezdés előtt meghirdettek és a tanév rendjében a nevelőtestület meghatározott. (5) A tanév rendjének megállapításakor figyelembe kell venni a munkaidőalap védelmében kiadott rendelkezéseket. A szülőket is érintő rendezvényeket (szülői értekezletet, fogadóórát, tanévnyitó és -záró ünnepséget, ballagást stb.) csak az általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szervezni. 4. § Ha az iskola fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt a nevelőoktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig nem sikerült pótolni, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv) a szorgalmi időt meghosszabbíthatja. Az elméleti és a gyakorlati oktatás 5- § (1) Az elméleti és a gyakorlati oktatást — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig délelőtt, illetőleg ha tanterem vagy tanműhely hiánya indokolja, délelőtti és délutáni váltásban kel] szervezni. (2) Az elméleti oktatást a hét órától húsz óráig terjedő időszakon belül kell tartani. (3) A gyakorlati oktatás hat óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb huszonegy óráig, illetve — ha a tanulónak munkabért fizetnek vagy a tizennyolcadik életévét betöltötte — huszonkét óráig tarthat. Ha a gyakorlati oktatást délelőtti-délutáni váltásban szervezték és annak időtartama a hét órát meghaladja, az igazgató a délutáni oktatás befejezésére — az előbbieknél — legfeljebb egy órával későbbi időpontot határozhat meg. (4) Ha a gyakorlati oktatást vállalatnál szervezik, annak rendje — a (3) bekezdésben meghatározott keretek között — igazodik a vállalat munkarendj éhez. 6. § (1) Az elméleti és a gyakorlati órák időtartama általában negyvenöt perc. Az órák között legalább tíz perc szünetet kell tartani. (2) A szakmunkásképző iskolák és a speciális szakiskolák tanulói részére a napi gyakorlati oktatást hatvanperces órákkal folyamatosan kell tartani. Ennek során a tanulóknak huszonöt perc szünetet, továbbá ha a gyakorlati oktatás időtartama a nyolc órát eléri, harminc perc ebédidőt kell biztosítani. (3) Az igazgató a (2) bekezdésben nem említett iskolákban — ha a gyakorlati feladatok indokolják — elrendelheti a gyakorlati oktatásnak a (2) bekezdésben foglaltak szerinti megtartását. (4) Ha a tanulónak munkabért fizetnek, munkarendje igazodik a gyakorlati oktatást szervező vállalat munkarendjéhez, a gyakorlati oktatás időtartama azonban a napi nyolc órát nem haladhatja meg. 7. § 1 Az élsportolók osztályának munkarendjét — indokolt esetben és mértékben — az iskola általános munkarendjétől eltérően lehet meghatározni. Az óráknak havi — esetleg több havi — átlagban ez esetben is meg kell egyezniük az óratervi órákkal. 8- § (1) A tanulók elméleti oktatása évfolyamonként — szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában (a továbbiakban: szakoktatási intézmény) a szakirányoknak, illetve a képzési feladatoknak megfelelően — szervezett osztályok és a tantervben meghatározott esetben az osztályokon belül kialakított csoportok keretében folyik.