Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 11. szám

533 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám élvez, ezzel csökkentve a hátrább álló követelések kielégítésének alapját. A tervezet úgy rendelkezik, hogy a bíróság — ha olyan gazdálkodó szervezetnek állapítja meg a tartós fizetésképtelenségét, amelynek állami szanálását a jogszabály lehetővé teszi —, köteles megkeresni a szanálásra jogosult szervet annak közlése iránt, kívánja-e a gazdálkodó szervezetet szanálni. Erre csak akkor kerül sor. ha a felszámolási eljárás megindítását megelőző egyeztetést követően állami szanálási eljárás nem indult. Arra az időre, amíg a szanálásra jogosult szervezet dönt, a bíróság az eljárást felfüggeszti. Ha a szanálásra jogosult nem kívánia a szanálási eljárást megindítani, vagy határidőn belül nem nyilatkozik, a bíróság a felszámolási eljárást folytatja. A szanálásra jogosult a határidőn belül bejelentheti, hogy harminc nap alatt nem tud nyilatkozni: ekkor a bíróság a felfüggesztést hatályban tarthatja. Amennyiben az állami szanálási eljárás megindul, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Abban az esetben, ha a szanálásra jogosult az eljárást megindítja, de az eredménytelen lesz, mert például a gazdálkodó szervezet és a hitelezők megegyezni nem tudtak, új felszámolási eljárást kell indítani. Ez az új felszámolási eliárás már egyszerűbb, rövidebb, tekintettel arra, hogv sem előzetes egyeztetésre, sem pedig az állami szanálásra jogosult szerv közreműködésére nincs szükség. A felszámolási eljárás vieg indításának közzététele A 12—15. §-okhoz A felszámolási eljárásban jelentős — a hitelezői érdekek védelmére tekintettel — a nyilvánosság biztosítása. Csak kellő nyilvánosság mellett érvényesülhetnek a gazdálkodó szervezet felszámolásáról a hitelezők és a felszámolási eljárásban más módon érdekeltek. A tervezet ezért kimondja, hogy a bíróság közzéteszi a felszámolási eljárás megindítását. A közzététel a Magyar Közlönyben történik. A tervezet meghatározza azokat a lényeges adatokat, amelveket a közzétételnek tartalmaznia kell. A közzététel egyik legfontosabb része a hitelezőknek szóló felhívás. Eszerint a Magyar Közlöny megjelenésétől számított harminc naoon belül kell a követeléseket bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak van hehTe. A felszámolás közzétételéről a tervezetben meghatározott S7orVezeteket a bíróság értesíti. Olvan szervezetekről van szó, amel vek feladatainak a teljesítéséhez e tájékoztatás elengedhetlen. A bíróság a felszámolási eljárás közzétételéről értesíti a felszámolót is, akit a Minisztertanács határozata ie1 öl meg. Nem eseti kijelölésről van a külr"» lo^szabál* r^erint e^t a f^a^Jrto* a jövőben a Pénzintézeti Központ látja el. Ettől a főszabálytól eltérő rendelkezés vonatkozik a külföldi részvétellel működő jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra, ideértve a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot is. Ilyenkor a felszámolót a bíróság rendeli ki. A gazdálkodó szervezet vezetőjének — ha a felszámolási eljárás a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelensége miatt indul — kötelessége leltárt, mérleget és eredménykimutatást készíteni a gazdálkodó szervezet vagyonáról. Amennyiben szükséges, más módon is segítheti a gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolási eljárást. Így például a gazdálkodó szervezet szerződéseiről is készíthet kimutatást. Ezeket az összeállításokat a felszámolási eljárás közzététéiétől számított harminc napon belül kell a felszámolónak átadni. A gazdálkodó szervezet vezetője köteles továbbá a felszámolási eljárás közzététele után haladéktalanul e körülményről a dolgozókat tájékoztatni. A 16—17. §-okhoz A felszámolás közzétételéhez számos, a tervezetben meghatározott jogkövetkezmény fűződik, így például tartós fizetésképtelenség esetén ettől az időponttól kezdve megszűnnek a létesítő, alaoító szervnek a gazdálkodó szervezet vagyonával és megszüntetésével kapcsolatos jogai. A gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket pedig ettől az időponttól kezdve csak a felszámoló teheti meg. Ez a korlátozás nem vonatkozik azonban pzokra a jogcselekményekre, amelyeket a gazdálkodó szervezet az egyezségi tárgyalás során tesz. A tervezet lehetővé teszi a felszámolási eljárásban a beszámítás érvényesítését, de csak az ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében. Igen fontos jogkövetkezménye a felszámolási eljárás közzétételének, hogy a gazdálkodó szervezetnek valamennyi tartozása lejárttá válik. Ez a íendelkezés nem gazdagíthatja azonban a hitelezőket, ezé'-t a tervezet azt is kimondja, hogy a gazdálkodó szervezettel szemben csak a szerződésben kikötött kamatot lehet érvényesíteni, késedelmi kamatot nem. A gazdálkodó szervezet ellen folyamatban levő és a felszámolás körébe vont vagyonnal kapcsolatos eliárásokat fel kell függeszteni. A felszámolási eliárás megindításának közzétételét köveiönn a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eliárás keretében lehet érvénvesíteni Ezekről a követelésekről a felszámolási eljárást lefolvtató bíróság dönt. amely beszerzi a szükséges bizonyítékokat, s indokolt esetben szakértőt hallgat meg. A tervezet sajátos rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, h'a választott bírósági eljárásban legalább az e-f^'ik fél külföldi. Ilvenkor ugvanis a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnal kap-