Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 9. szám

500 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám A kibocsátási Bírságkulcs bt [Ft kg] határértéktúllépés 1. 2. 3. 4. mértéke a légszennyező anyag (Z) veszélyességi fokozata 1,00— 2,00 1.0 0.5 0.3 0.2 2,01— 4.00 2.0 1.0 0.6 0.4 4.01— 8,00 4,0 2.0 1,2 0,8 8,01— 12,00 6.0 3.0 1.8 1.2 12,01— 20,00 8,0 4.0 2.4 1.6 20,01— 50,00 10,0 5.0 3.0 2.0 50,01— 100,00 12.0 6.0 3.6 2.4 00,01— 14,0 7,0 4,2 2.8 2. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a negyedévenként kiszámított bírságok összege. A bírság értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok öszszege a forrás után fizetendő teljes alapbírság. 4. számú melléklet a 4/1986. (VI. 2.) OKTH számú rendelkezéshez Az épületforrások légszennyezési alapbírságának megállapítási szabályai Az épületforrás adott légszennyező anyag kibocsátása után fizetendő alapbírságot (Bé) az alábbi képlettel kell kiszámítani. Bé = (E—En)-t-b2 [Ft/a] ahol: Bé [Ft/a] az adott légszennyező anyag kibocsátási határérték túllépése miatt fizetendő alapbírság, E [kg/h] a tényleges kibocsátás átlagértéke, En [kg/h] az adott épületforrásnál a légszenynyező anyagra megállapított kibocsátási határérték, t [h/a] az éves üzemórák száma, b2 [Ft/kg] a bírságkulcs. A bírságkulcs értékét, ha az épületforrás kibocsátó felülete a legközelebbi meglevő lakó- és intézményépülettől, illetve annak telekhatárától, valamint a tervezett lakó- és intézményterületektői számított 20 méteren belül van, az alábbi táblázat segítségével kell meghatározni: A légszennyező anyag veszélyességi kategóriája 4 0.6 3 1.2 2 2.0 1 4,0 Ha az épületforrás kibocsátó felülete a legközelebbi meglevő lakó- és intézményépülettől, illetve annak telekhatárától, valamint a tervezett lakó- és intézményterültektől számított 20 méternél távolabb van, a bírságkulcs értékét a pontforrásokra megállapított szabályok szerint kell meghatározni. Á Bé értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok összege a forrás után fizetendő teljes alapbírság. 5. számú melléklet a 4/1986. (VI. 2.) OKTH számú rendelkezéshez A felületi források légszennyezési alapbírságának megállapítási szabályai 1. Kiemelten védett és védett I. területen levő diffúz forrás, valamint védett II. területen levő, művelés alatt nem álló pernyehányó, meddőhányó, vörösiszap tároló és külszíni bánya rekultiválatlan területe után, amelyről légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe, az alapbírságot (Bf) a kibocsátó felület nagysága arányában az alábbi képlettel kell számítani: t B/= A-b3- — [Ft/a] 8760 ahol: Bf [Ft/a] az adott légszennyező anyag kibocsátása miatt fizetendő alapbírság, A [m2] a kibocsátó felület nagysága, t [h/a] az időszakos felületi források légszenynyezésének időtartama, 8760 [h/a] a naptári év üzemóráinak száma, b3 [Ft/m2-a] az alábbi táblázat szerinti bírságkulcs A légszennyező anyag veszélyességi kategóriája Bírság .kulcs, b3 [Ft/m2-] a kategóriák szerint területi A légszennyező anyag veszélyességi kategóriája Kiemelten védett Védett I Védett II. 4 50 30 20 3 75 50 30 2 100 75 50 1 125 100 75 2. Védett II. területen levő pernyehányók, meddőhányók, vörösiszap tárolók és külszíni bányák művelés alatt álló,, légszennyezést okozó területe után a terület tulajdonosa (kezelője, használója) hektáronként évi 1000,— Ft légszenynyezési bírságot köteles fizetni. 3. A Bf értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok összege a forrás után fizetendő teljes alapbírság.