Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 9. szám

500 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám A kibocsátási Bírságkulcs bt [Ft kg] határértéktúllépés 1. 2. 3. 4. mértéke a légszennyező anyag (Z) veszélyességi fokozata 1,00— 2,00 1.0 0.5 0.3 0.2 2,01— 4.00 2.0 1.0 0.6 0.4 4.01— 8,00 4,0 2.0 1,2 0,8 8,01— 12,00 6.0 3.0 1.8 1.2 12,01— 20,00 8,0 4.0 2.4 1.6 20,01— 50,00 10,0 5.0 3.0 2.0 50,01— 100,00 12.0 6.0 3.6 2.4 00,01— 14,0 7,0 4,2 2.8 2. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a ne­gyedévenként kiszámított bírságok összege. A bírság értékét egy forrás összes légszennye­ző anyag kibocsátására külön kell kiszámítani és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok ösz­szege a forrás után fizetendő teljes alapbírság. 4. számú melléklet a 4/1986. (VI. 2.) OKTH számú rendelkezéshez Az épületforrások légszennyezési alapbírságának megállapítási szabályai Az épületforrás adott légszennyező anyag ki­bocsátása után fizetendő alapbírságot (Bé) az alábbi képlettel kell kiszámítani. Bé = (E—En)-t-b2 [Ft/a] ahol: Bé [Ft/a] az adott légszennyező anyag kibocsá­tási határérték túllépése miatt fizetendő alapbír­ság, E [kg/h] a tényleges kibocsátás átlagértéke, En [kg/h] az adott épületforrásnál a légszeny­nyező anyagra megállapított kibocsátási határér­ték, t [h/a] az éves üzemórák száma, b2 [Ft/kg] a bírságkulcs. A bírságkulcs értékét, ha az épületforrás kibo­csátó felülete a legközelebbi meglevő lakó- és in­tézményépülettől, illetve annak telekhatárától, valamint a tervezett lakó- és intézményterületek­tői számított 20 méteren belül van, az alábbi táb­lázat segítségével kell meghatározni: A légszennyező anyag veszélyességi kategóriája 4 0.6 3 1.2 2 2.0 1 4,0 Ha az épületforrás kibocsátó felülete a legkö­zelebbi meglevő lakó- és intézményépülettől, il­letve annak telekhatárától, valamint a tervezett lakó- és intézményterültektől számított 20 mé­ternél távolabb van, a bírságkulcs értékét a pont­forrásokra megállapított szabályok szerint kell meghatározni. Á Bé értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok össze­ge a forrás után fizetendő teljes alapbírság. 5. számú melléklet a 4/1986. (VI. 2.) OKTH számú rendelkezéshez A felületi források légszennyezési alapbírságának megállapítási szabályai 1. Kiemelten védett és védett I. területen levő diffúz forrás, valamint védett II. területen levő, művelés alatt nem álló pernyehányó, meddőhá­nyó, vörösiszap tároló és külszíni bánya rekulti­válatlan területe után, amelyről légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe, az alapbírságot (Bf) a kibocsátó felület nagysága arányában az alábbi képlettel kell számítani: t B/= A-b3- — [Ft/a] 8760 ahol: Bf [Ft/a] az adott légszennyező anyag kibocsá­tása miatt fizetendő alapbírság, A [m2] a kibocsátó felület nagysága, t [h/a] az időszakos felületi források légszeny­nyezésének időtartama, 8760 [h/a] a naptári év üzemóráinak száma, b3 [Ft/m2-a] az alábbi táblázat szerinti bírság­kulcs A légszennyező anyag veszélyességi kategóriája Bírság .kulcs, b3 [Ft/m2-] a kategóriák szerint területi A légszennyező anyag veszélyességi kategóriája Kiemelten védett Védett I Védett II. 4 50 30 20 3 75 50 30 2 100 75 50 1 125 100 75 2. Védett II. területen levő pernyehányók, meddőhányók, vörösiszap tárolók és külszíni bá­nyák művelés alatt álló,, légszennyezést okozó területe után a terület tulajdonosa (kezelője, használója) hektáronként évi 1000,— Ft légszeny­nyezési bírságot köteles fizetni. 3. A Bf értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok össze­ge a forrás után fizetendő teljes alapbírság.

Next

/
Thumbnails
Contents