Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 471 ahol n az azonos kibocsátási magasság intervallum­ba eső, azonos telephelyen levő, azonos légszennyező anyagot kibocsátó pont- és pontforrásként kezelt é p i j ­letforrások együttes száma. J^ug/m^j az adott légszennyező anyag 24 órára megenge­dett levegőminőségi határértéke a szennyező forrás helye szerinti területi védettségi kategóriánál, a vonatkozó egészségügyi miniszteri rendelet szerint. Nem toxikus szilárd légszennyező anyagok esetén K^ ér­tékénél a területi védettségi kategóriának megfelelő, 24 órára megengedett, szállópor levegőminőségi határ­értéket kell figyelembe venni, a teljes szilárdanyag kibocsátási határérték megállapításához. K 2 az alábbi képlet szerint számitott érték: •v - Iflfl ~ terhelési index 2 ~ 100 A terhelési indexek értékeit az 1. táblázat. tartalmaz­za. A terhelési index a terület légszennyezettségével összefüggésben álló hatósági szabályozó érték. Az OKTH elnöke az 1. táblázatban közöltektől eltérő értékeket is megállapíthat. 2. / Ha az En kisebb, mint 1, az ER értékét két értékes számjegy pontossággal kell meghatározni. i3. 7 A légszennyező források területi kibocsátási határértékeit az ^összes olyan légszennyező anyagra meg kell állapítani, amely a légszennyezést okozó technológiából (eljárás, folyamat) az adott forrásnál keletkezhet, és amely kibocsátásának mérésére mérési szabvány áll rendelkezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents