Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 9. szám

468 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám tott adatok figyelembevételével állapítja meg és azt határozatban közli az érdekelttel. (2) A területi kibocsátási határértéket az 1. sz. mellékletben meghatározott módon kell megál­lapítani. (3) A technológiai kibocsátási határértékeket és azok meghatározásának módját, valamint a bűz kibocsátásával kapcsolatos szabályokat az OKTH elnöke külön állapítja meg. A káros légszennyezés megállapítása 9- § (1) A káros légszennyezés megállapítása érde­kében a) a pontforrás 7. § szerint bejelentésre köte­lezett üzemeltetője évente köteles bejelenteni a levegőtisztaság-védelmi hatósághoz a pontforrás tényleges légszennyező anyag kibocsátását (a to­vábbiakban: éves jelentés); b) az épületforrás üzemeltetője akkor köteles éves jelentést tenni, ha az épületforrás kibocsá­tása meghaladja a 2. számú melléklet alapján meghatározott határértéket; c) a felületi forrás üzemeltetője a levegőtisz­taság-védelmi hatóság felszólítását követően első ízben 60 napon belül, majd ezt követően folya­matosan, légszennyező tevékenysége fennállásáig köteles éves jelentést tenni. (2) Az éves jelentést a tárgyévet követő 90 napon belül a rendszeresített adatlapon kell megtenni. (3) Magánszemélynek éves jelentést nem kell tennie. 10. § A káros légszennyezés tényét és mértekét a le­vegőtisztaság-védelmi hatóság, illetőleg SLI általa megbízott szerv, az éves jelentésben foglaltak vagy az üzemeltetőnél végzett — méréses vagy mérés nélküli (pl. anyagmérleg) — vizsgálat alap­ján állapítja meg. 11. § (1) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a) a vizsgálat időpontját, időtartamát, helyét, tárgyát, b) a vizsgálatot végzők nevét és beosztását, c) a légszennyező forrás üzemeltetője képvise­lőjének nevét, beosztását és nyilatkozatát, d) a légszennyező forrás megnevezését, e) a légszennyező forrás üzemi-műszaki adatait, /) a mintavételi hely pontos megjelölését, g) a mintavétel, a mérési módszer, a használt műszerek megnevezését, h) a mintavétel időpontját és időtartamát, a mintavételek számát, illetőleg a mérések megkez­désének és befejezésének időpontját, i) a mérés során észlelt rendellenességeket, j) a vizsgálat esetleges meghiúsulásának okait. (2) A jegyzőkönyvet 30 napon belül meg kell küldeni a légszennyező forrás üzemeltetője ré­szére. 12. § '(1) Ha a 11. §-b~an meghatározott vizsgálatot a levegőtisztaság-védelmi hatóság által megbízott szerv végzi, annak eredményéről szakvéleményt kell készítenie és azt a vizsgálat befejezésétől szá­mított 30 napon belül rneg kell küldenie a le­vegőtisztaság-védelmi hatóság, valamint a lég­szennyező forrás üzemeltetője részére. (2) A szakvéleménynek tartalmaznia kell: a) a vizsgálat előzményeit; b) a vizsgálat tárgyát, valamint az üzemi — műszaki adatokat (pl. anyag és hulladék mozga­tása, tárolása, kezelése, technológiai módszerek, leválasztó berendezések hatásfoka, műszaki álla­pota); c) a légszennyező forrás üzemeltetője által a vizsgálat során rendelkezésre bocsátott üzemi ada­tokat és dokumentációkat vagy azokra való uta­lást, ideértve a légszennyező forrás üzemeltető­jének saját mérési adatait is; d) a mintavételek, a mérések helyét, időpont­ját, időtartamát és a mérési szabvány számát; e) a mintavételek, illetve mérések körülmé­nyeit; /) a mérések adatait és azok értékelését; g) a vizsgálat ideje alatt az üzemeltetési kö­rülményeket; h) a vizsgálat megállapításait; i) intézkedési javaslatot a levegőtisztaság-vé­delmi hatóság részére. (3) A légszennyező forrás üzemeltetője a szak­véleményre 15 napon belül észrevételt tehet. Ab­ban meg kell jelölnie az annak alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. (4) Ha az észrevétel az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentős körülményre vonatkozik, a vizsgálatot.— egészében vagy a vitatott meg­állapítás tisztázásához szükséges részében — meg kell ismételni. (5) Az üzemeltető a vizsgálat elrendelésekor köteles a levegőtisztaság-védelmi hatóságnál le­tétbe helyezni a megismételt vizsgálat költségét, amelyet vissza kell utalni részére, ha észrevétele helytállónak bizonyult. A légszennyezési bírság megállapítása és kiszabása 13. § (1) A légszennyezési bírságot (a továbbiakban: bírság) a) pontforrás esetén a 3. számú mellékletben, b) épületforrással kapcsolatban a 4. számú mellékletben, c) felületi forrás esetén az 5. számú melléklet­ben, d) a rendelkezés 4—6. §-aiban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmsk meg­szegőivel szemben a 6. számú mellékletben, e) bűzkibocsátás esetén a 7. számú melléklet­ben meghatározott módon kell megállapítani (továb­biakban: alapbírság). (2) A bírságot a káros légszennyezést okozó pont- épület- és felületi forrás üzemeltetőjével szemben a folyamatos bírságolás — második évében 20%-kal felemelt, — harmadik évében 40%-kal felemelt,

Next

/
Thumbnails
Contents