Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 8. szám

450 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám I. RÉSZ Az MvSz elkészítésének általános szempontjai 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltatónál a jogszabályok végrehajtásáról — többek között — munkavédelmi szabályzat rendelkezik. A munkavédelemről szóló — többször módosított — 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: R) 14. § (1) bekezdése szerint pedig a gazdálkodó szervezet vezetője munkavédelmi szabályzatban (a továbbiakban: MvSZ) határozza meg a munkahelyre, továbbá a tevékenységre vonatkozó munkavédelmi rendelkezéseket és végrehajtásuk módját, a vezetők és beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, valamint a munkavédelmi eljárási szabályokat. 2. A fenti jogszabályok alapján MvSZ-t kell készíteni valaménnyi munkáltatónak, kivéve a kisiparost, magánkereskedőt, a gazdasági és vállalati gazdasági munkaközösséget, a polgári jogi társaságot, a szövetkezeti szakcsoportot, valamint az 50 fő foglalkoztatottat meg nem haladó létszámú gazdasági társaságot. 3. Az MvSZ a gazdálkodó szervezet belső munkavédelmi alapszabálya, amelynek célja, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseinek a helyi viszonyokhoz való alakításával és azoknak a veszélyek és ártalmak elhárításához szükséges szabályoknak a megalkotásával, amelyeket jogszabály részletesen nem "tartalmaz, biztosítsa a dolgozók életének, egészségének és testi épségének védelmét. 4. Az MvSZ rendelkezéseinek betartása kötelező, megszegésük a cselekmény vagy mulasztás, illetőleg az annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jellegétől függően fegyelmi, szabálysértési vagy büntető eljárást vonhat maga után. 5. a) A munkavédelmi jogszabályok általában kötelező jelleggel írják elő azokat a kérdéseket, amelyeket az MvSZ:ben' kell szabályozni. Nem kell az MvSZ-ben olyan kérdéseket szabályozni, amelyek a gazdálkodó szervezetnél — annak sajátossága miatt — nem merülnek fel (pl. iroda jellegű gazdálkodó szervezetnél nincs olyan gép vagy berendezés, amely időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett). b) Az MvSZ nem tartalmazhat műszaki követelményeket, ezeket vállalati szabványban kell szükség szerint meghatározni. c) A magatartási szabályokat elsősorban a technológiai, műveleti, gépkezelési és karbantartási utasítások tartalmazzák. Az MvSZ-ben csak azokat az általános — a gazdálkodó szervezet egészére érvényes — magatartási szabályokat célszerű rögzíteni, amelyeket a jogszabályok megfelelő részletességgel nem tartalmaznak. d) Az MvSZ-ben a hatályos jogszabályok szövegének megismétlése nem indokolt. Egy-egy rendelkezőnél (zárójelben vagy lábjegyzetben) elegendő hivatkozni a vonatkozó jogszabály számára. A kivonatos idézetek, átfogalmazott szövegrészek félreértésekre, pontatlanságokra vezetnek, egyidejűleg pedig szükségtelenül duzzasztják és áttekinthetetlenné teszik az MvSZ-te) Az MvSZ szerkesztésénél célszerű kiemelni és mellékletbe foglalni a gyakran változó rendelkezéseket, jegyzékeket, táblázatokat. 6. a) A szervezeti és működési szabályzatban célszerű meghatározni a vezetőknek a munkavédelem irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörét. A hatáskörhöz tartozó munkavédelmi feladatokat az MvSZ-ben kell meghatározni. A hatáskörök és a feladatok összhangja fontos követelmény. b) Az MvSZ készítése során a Kollektív Szerződéssel (Munkaügyi Szabályzattal) való összhang biztosítása érdekében az alábbi témakörökre indokolt különös figyelmet fordítani: — az egészségre ártalmas munkakörökben a munka- és pihenő idő, — a munkaképes állapot, — a munkaruha-juttatása « a Kollektív Szerződésben kerülnek meghatáro-zásra. c) Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyekre nézve az ágazati jogszabály munkaköri leírások készítését írj'a elő, ezek és az MvSZ összhangját úgy célszerű biztosítani, hogy az MvSz rendelkezéseiből adódó egyes feladatokat — pl. csoportvezetők, művezetők, funkcionális vezetők és egyes ügyintézők részére — a munkaköri leírás készítésekor vagy kiegészítésekor indokolt beépíteni. d) Biztosítani kell az MvSZ összhangját a gazdálkodó szervezet egyéb belső szabályzataival is. így például a fokozottan veszélyes üzemekben a rendkívüli események riasztási és mentési szabályzata külön szabályzat is lehet. Szoros a kapcsolat a Tűzvédelmi Szabályzattal is. Ahol a Tűzvédelmi Szabályzat vagy Tűzriadó berv tartalmazza azokat a lényeges szempontokat és szabályokat, amelyek a rendkívüli eseményekre vonatkoznak, ott ennek az MvSZ-en belüli kidolgozása mellőzhető, illetve utalás is elég a külön szabályzatra. 7. a) Az MvSZ készítésébe célszerű bevonni a műszaki vezetőket, az érdekképviseleti szervek munkavédelmi aktivistáit, a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát, az üzemorvost és más érintetteket. b) Az MvSZ-t a gazdálkodó szervezet vezetője az illetékes munkahelyi érdekképviseleti szervvel egyetértésben adja ki, illetőleg módosítja vagy egészíti ki. c) Az MvSZ-t annyi példányban indokolt elkészíteni, hogy minden vezető és termelésirányító, munkavédelmi aktivista, szakszervezeti bizalmi rendelkezésére álljon és a beosztott dolgozók is megismerhessék, illetőleg számukra is hozzáférhető legyen-