Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 8. szám

448 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 14/1986. (V. 16.) PM—ÉVM számú együttes rendelete a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet* módosításáról A lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és. B szociálpolitikai kedvezményekről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT számú rendelet 11. § (4) bekezdésé­nek c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük: 1. § A lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló — módosított — 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet 16. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt az illetékes pénzintézet útján — kamat­mentesen, havi részletekben — a felek megálla-' podásában meghatározott törlesztési idő alatt kö­teles visszafizetni.,A kölcsön összege után az ille­tékes pénzintézet évi 1% kezelési költséget számít fel. A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltatói la­kásépítési alapot illeti meg." 2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. dr. Hetényi István s. k., Somogyi László s. k.; pénzügyminiszter építésügyi és városfejlesztési . miniszter Állczmiilkári rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 5/1986. V. 7.) ÁBMH számú rendelkezése a vállalati keresetszabályozás rendszeréről szóló 10/1985. (X. 31.) ÁBMH számú rendelkezés módosításáról A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­• Megjelent a Tanácsok Közlönye 1982. évi 29.' számá­ban. gos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben •— a következőket ren­delem: 1. § A vállalati keresetszabályozás rendszeréről szó­ló 10/1985. (X. 31.) ÁBMH számú rendelkezés (a továbbiakban: R.) a következő 2/A §-sal egészül ki: ,,2/A § A keresetszabályozási rendszer 1986. évi évközi változására tekintettel a vállalat vá­laszthatja a központi keresetszabályozás — 7. §­ban foglalt eltérésekkel meghatározott — formá­ját. Az erre vonatkozó döntését 1986. május 31-ig kell bejelentenie a 2. § (6) bekezdésében megje­lölt formában." 2. § A R. 8. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(2) Nem fizet többletadót az a.vállalat, amely­nek a tárgyévi átlagkeresete a bázishoz képest nem növekszik. E rendelkezés szempontjából az átlagkereset-növekedés viszonyítási alapjába nem számítható be a 7. § (2) bekezdése alapján elszá­molható összeg". „(4) A többletadó mértéke — 3,00 százaléknál nem nagyobb átlagkereset növekedés esetén 75 százalék; — 3,01—6,00 százalék közötti átlagkereset nö­vekedés esetén 150 százalék; — 6,00 százaléknál nagyobb átlagkereset növe­kedés esetén 200 százalék." 3. § A R. a következő 9/A §-sal egészül ki: „9/A. § (1) Többlet kereseti adót kell fizetnie annak a vállalatnak is, amelynél fennáll a 6: számú melléklet A. pontjában meghatározott fe­dezetlenség és a tárgyévi átlagkereset meghalad­ja a viszonyítási alapul szolgáló — a 6. § (2), il­letve 7. § (2) bekezdésében meghatározott mér­téket is tartalmazó — átlagkeresetet. A többlet kereseti adó a 6. számú mellékletben meghatáro­zott adóalap ötszöröse. (2) Az (1) bekezdés alapján befizetett többlet­kereseti adó összegét a vállalat a költségvetéstől az érdekeltségi alapja javára 1988-ban részben vagy teljes egészében visszaigényelheti, amennyi­ben legkésőbb 1988. február 28-ig az 1936. évi fedezetlenség 6. számú melléklet 3. pontja szerin­ti részét- a (3) bekezdés szerint teljes egészében," vagy a (4) bekezdés szerint részlegesen rendezi. (3) Teljesnek minősül a rendezés, ha a bér­adó és a 4—8. § és a 9. § (1) bekezdés szerinti kereseti adó (a továbbiakban együtt: élőmunka­adók) 1987, év után ténylegesen befizetendő

Next

/
Thumbnails
Contents