Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 5. szám

312 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám c) a biztonságos gépállapotok' megteremtésére, így különösen: — az érintésvédelmi követelmények, — a szükséges védőberendezések, burkolatok, — az indokolt biztonságtechnikai műszerezettség, — a megfelelő kiszolgáló és kezelő helyek, — az előírt feliratok és jelölések, — a karbantartási követelmények és más, a technológiai és műszaki üzembiztonság (indíthatóság, leállíthatóság, reteszelési feltételek, tömítettség stb.) miatt szükséges feltételek biztosítására; ^ d) az emberközpontú munkafeltételek kialakítására (az ergonómiai, a szervezőmunka és a mun» kavédelmi követelmények érvényesítésére), e) a szükséges egyéni védőeszközök meghatározására, f) a szociális és egészségügyi ellátás feltételeinek kialakítására, g) egyéb — a vállalati szabványban stb. foglalt —- munkavédelmi követelmények érvényesítésére. A munkavédelmi tervfejezetben a tervdokumentáció jellegétől függően kell a felsoroltak közül az érintett témákat részletesen kidolgozni, ismertetve a vonatkozó előírásokat, az ártalom jellemző adatait, a választott megoldást, annak indoklását és a tervben foglaltak megvalósítása után várható és biztosítható eredményeket. A tervdokumentáció jellege a fentiekben felsoroltakon túli munkavédelmi követelmények részletes kidolgozását is in• dokolhatja. Ugyanakkor kerülni kell — a fentieken túl — az indokolatlan részletezést, a részletek megismétlését. A szakaszos tervszolgáltatás esetén, továbbá ha a technológiai tervezést, az épületek és az egyéb létesítmények tervezését más-más tervező intézet végzi, illetőleg ha a tervező intézeten belül külön szakági tervezők készítik, akkor a tervdokumentáció részedhez is kell munkavédelmi tervfejezetet készíteni. A termelőeszköz terveihez csatolt munkavédelmi /tervfejezet helyettesíthető az MSZ 63/2 és MSZ 63/3 számú szabvány szerinti a munkavédelmi minőségtanúsításra és minősítésre vonatkozó okmányokkal. 3. A tervek munkavédelmi alkalmasságának feltételeit már a tervezői szerződés megkötésénél biztosítani kell az R. 18. § (1) bekezdésében foglalt előírások teljesítésének megkövetelésével. — A tervezői szerződés létrejötte, illetve a saját kezdeményezésre . folytatott tervezésnél annak megkezdése után a tervek munkavédelmi bírálatát és ellenőrzését már az alapkoncepció kialakításánál meg kell kezdeni. A tervbírálatokról készített okmányokban a munkavédelmi kérdésekről, a választott megoldások indoklásáról, az ezekhez tartozó észrevételekről és a hozott döntésről jegyzőkönyvet kell készíteni. — A vitás kérdésekben a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséggel történő konzultáció *T»rn4)i kell dönteni — A tervek elkészítése után tartott zárókonzultáción ismételten értékelni kell a tervek munkavédelmi alkalmasságát is. A zárókonzultációra a tervező köteles — az R. 18. §. (2) bekezdés értelmében — a beruházót, illetve az üzemeltetőt is meghívni. — A tervek munkavédelmi megfelelőségét a a tervezői nyilatkozat szavatolja. Ennek helyességéért a tervező a felelős. E felelősségben azonban a tervezés munkájában közreműködő minden szerv (beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető) és személy munkaterülete és felelősségi, köre mértékéig egyénileg is osztozik, azaz az általa végzett munkáért személyes felelősséggel tartozik. 4. A tervező szervezet vezetője köteles gondoskodni a tervek munkavédelmi alkalmasságát is biztosító szervezeti, személyi és működési feltételek megteremtéséről. A tervezők munkaköri feladatainak elhatárolását, a munkájukhoz szükséges információs és konzultációs lehetőségeket, munkavédelmi felkészítésüket és továbbképzésüket, továbbá a tervek munkavédelmi követelményeinek biztosítására és azok ellenőrzésére vonatkozó helyi előírásokat az R. 11., 15., 37., 39., §-aiban foglaltak szerint köteles kiadni és a végrehajtást megszervezni. E tevékenység elősegítésére az R. 15. §-ában meghatározott munkavédelmi szervezetet kell létrehozni. 5. A jelen melléklet figyelembevételével a tervező szervezetek vállalati szabványaiban kell meghatározni a munkavédelmi tervfejezet tartalmi és alaki követelményeit. 4. számú/nelléldet a 4'1986. (III. 9.) MÉM számú rendelethez i A GÉPEK, BERENDEZÉSEK, LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATBAVÉTELÉNEK, ILLETŐLEG ÜZEMBEHELYEZÉSÉNEK RENDJE. 1. A használatbavételi, illetőleg az üzembehelyezési engedély kiadására munkavédelmi szempontból — az alábbi feltételek együttes megléte esetén — az a vezető jogosult, — aki munkavédelmi vizsgát tett (R. 37. §), — aki az üzembehelyezendő gép, létesítmény stb. közvetlen üzemeltetője felett felügyeletet gyakorol, — akit a gazdálkodó szervezet vezetője a feladat ellátásával írásban (munkaköri leírásban, MvSz-ben, utasításban, külön leiratban stb.) megbízott. a) Egyes gép, berendezés, készülék üzembehelyezési engedélyének kiadásával a termelőegység felett közvetlen felügyeletet gyakorló üzemvezető (telepvezető, főágazatvezető stb.) bízható meg. Kivételt képeznek az 1/1978. (I. 28.) KGM—KPM— ÉVM számú együttes rendelet hatálya alá tartozó emelőgépek. Ezekre az engedélyt az emelőgép • ;-r-:n+ó'7Ő adia ki.