Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 2. szám

5G TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2, szám A jelenléti díj számítása 3'. § (1) Ha a szakértő a tárgyalás megkezdésére ki­tűzött időpontban megjelent, a tárgyalás megkez­déséig, illetőleg a tárgyalás elmaradásának közlé­séig eltelt időt a jelenléti díj megállapításánál fi­gyelembe kell venni. (2) Ha a megjelent szakértő a tárgyalás meg­kezdésére kitűzött időponttól számított fél órán belül értesül a tárgyalás elmaradásáról, időmu­lasztás címén a jelenléti díj felét kell a részére megállapítani. (3) Ha a bíróság a tárgyalást két órát meg nem haladó időre félbeszakítja, ezt az időtartamot —­óradíjas szakértő alkalmazása esetén — a jelen­léti időbe be kell számítani. (4) Ha a szakértő csupán a megbízás átvétele vagy a vélemény benyújtása végett jelenik meg, megjelenéséért külön díj nem állapítható meg. (1) A munkaviszonyban álló nem állandó szak­értő az egyébként őt megillető jelenléti díj felét számíthatja fel. (2) Ha a szakértő ugyanazon a napon több ügy­ben működik közre, a jelenléti díjat mindegyik ügyben külön-külön kell a részére megállapítani. (3) A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szemlére és más olyan eljárási cselekményre is, ahol a szakértő jelenléte szükséges. A szaktanácsadó munkadíja 5. § A szaktanácsadó tevékenységéért a szakértői munkadíj alapulvételével a szaktanácsadó mun­kájával és a ráfordított idővel arányos munkadi­jat kell megállapítani. A szakértő költségei 6. § (1) A szakértő költségként számíthatja fel azo­kat a készkiadásait (utazási, illetőleg kiküldetési költség, fényképezéssel járó költség, egyéb iga­zolt kiadások), amelyek a szakvélemény elkészí­tése során' szükségszerűen felmerültek. (2) A szakértő kiküldetési költségeire a bírákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A szakértő a saját személygépkocsi haszná­latáért költséget akkor számíthat fel, ha a kiren­delő szerv ahhoz előzetesen hozzájárult. (4) Nem illeti meg a szakértőt külön költség a saját műszereinek, vagy a térítés nélkül igénybe­vett műszerek használatáért, vagy műszerek be­szerzéséért. A szakközreműködő és a segédszemélyzet díja 7. § (1) A szakértői vizsgálatban kirendelés nélküL a szakértő felkérésére részt vevő felsőfokú vég­zettséggel vagy felsőfokú képzettségnek megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakközreműködő, va­lamint a segédszemélyzet ' (jegyzőkönyvvezető, boncmester, boncsegéd, szakasszisztens, techni- > kus) részére a II. számú mellékletben meghatáro­zott munkadíjat kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkadí­jat a nem állandó, továbbá a 12. § (1) bekezdésé­ben meghatározott állandó szakértő' esetében a szakértő munkadíjával együtt, a szakértő részére kell kifizetni. Ez a munkadíj a szakközreműködőt, illetőleg a segédszemélyzetet illeti meg. (3) Állandó igazságügyi szakértő — a 12. § (1) bekezdésében meghatározott állandó szakértőt ki­véve — kirendelése esetén a szakközreműködő dí­ját külön kell megállapítani és utalványozni. A szakértői díj megállapítására vonatkozó egyéb szabályok 8. § (1) Ha a kirendelő szerv több szakértőt alkalmaz, a munkadíj mindegyik szakértőt az általa végzett tevékenységéért külön-külön megilleti. (2) A szakértőt díj illeti meg abban az esetben is, ha újabb adatok alapján kiegészítő szakvéle­ményt ad. (3) Ha a szakértő a más szakértő által adott szakvélemény értékelését is magában foglaló szak­értői véleményt ad. a 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést lehet alkalmazni. (4) A sürgetésre adott válaszért, valamint az el­készített lelet vagy szakvélemény hiányainak pót­lásáért, vagy hibáinak kijavításáért a szakértő kü­lön díjat nem számíthat fel, illetőleg az nem álla­pítható meg. ' (5) Három napot meghaladó helyszíni szakértői tevékenység vagy előreláthatólag jelentősebb ösz­szegű k£szkiadás felmerülése esetén a kirendelő szerv előzetes engedélyét kell kérni. A szakértői díj kifizetése 9. § (1) A szakértői díjat megállapító határozatban a munkadíjakat, a költségeket, valamint a szak­közreműködő és a segédszemélyzet munkadíját — továbbá a jelenléti díjat az eltöltött idő meg­jelölésével — külön-külön részletezve kell fel­tüntetni. (2) A szakértői díjat a kirendelő szerv jogerős határozata vagy utalványa alapján lehet a szak­értőnek kifizetni. A határozat jogerőre emelkedé­sét a szakértői díj utalványozásánál tanúsítani kell.

Next

/
Thumbnails
Contents