Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 26. szám

1274 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám — a segélyezett (eltemetett) nevét, születési he­lyét, lakcímét, személyi számát; — a segély (temetési költség) összegét; — a határozat keltét és számát; — a segély jogcímét (szociális helyzet, elemi kár stb.). 10. § A községi közös tanács nem székhely társközsé­gében, ahol elöljáróság működik, az esetenkénti segély (szociális, temetési, elemi károsultak segé­lye) iránti kérelem az elöljárósághoz nyújtható be. Illetékességi területén ezekben az ügyekben az elöljáróság jár el. 11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a rendkívüli szociális segélyről, az elemi károsultak szociális segélyéről, valamint a temetési segélyről és a köztemetésről szóló 4/1933. (VII. 12.) EüM számú rendelet, az azt módosító 4/1971. (X. 6.) EüM számú rendelet, a végrehaj­tása tárgyában kiadott 37/1968. (Eü. K. 14.) EüM számú utasítás és az azt módosító 9/1982. (Eü. K. 4.) EüM számú utasítás a hatályát veszti. Dr. Medve László s. k., egészségügyi miniszter Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 11/1986. (XII. 17.) ÉVM számú rendelete a Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról A Munka Törvénvkönyve végrehajtásról szóló 48 1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az érdekelt ágazati szakszervezetek­kel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsá­val, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben — a következőket rende­lem. A rendelet hatálya l.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) az építőipar népgazdasági ágba, az építő­anyagipari ágazatba, az épületasztalos-ipari szak­ágazatba tartozó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont]; ipari szövetkezetek esetében a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozóan; b) az ingatlankezelő, ingatlanközvetítő, park­építő, kertészeti, településtisztasági, köztisztasági, város- és községgazdálkodási, kéményseprő és tü­zeléstechnikai, temetkezési, takarító, díjbeszedő vállalatokra és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra; c) az Országos Műemléki Felüpvelő?égre, az Építőipari Szolgáltató Vállalatra, az Építőipari Tá­jékoztatási Központra, az ÉVM Továbbképző Köz­pontra, az ÉVM Építőgépkezelőket Képző Köz­pontra; d) a tanácsi költségvetési üzemekre; (2) Az ágazati miniszter, illetőleg az ágazati miniszter rendelkezése alapján a kollektív szer­ződés (munkaügyi szabályzat) e rendelet alkalma­zását az (1) bekezdésben nem említett gazdálkodó szervezetek építőipari és építőanyagipari részlegei tekintetében előírhatja. Munkaidő 2-§ (1) Az éves munkaidőalap egyenlőtlen elosztása (a továbbiakban: idénymunkarend) esetében a) a heti munkaidő 56 óránál több és 32 óránál kevesebb nem lehet, b) a heti öt munkanap helyett négy munkanap c^ak a téli hónapokra és csak akkor ütemezhető, ha a heti munkaidő 36 óránál kevesebb. (2) Az építési munkahelyeken és az azokat ki­szolgáló egységeknél, részlegeknél december 24­től 31-ig év végi termelési szünet tartható. Az év végi termelési szünetre jutó munkaidőt az (1) be­kezdésben foglaltak szerinti idénymunkarend ke­retében, vagy előre meghatározott szabadnapokon (heti pihenőnapokon) kell ledolgozni. (3) Az év végi termelési szünet tartása nem érinti az előre nem látható körülmények miatt szükséges munkanap-áthelyezés lehetőségét [Mt. V. 41. § (5) bekezdés]. (4) Az (1)—(3) bekezdés alapján — a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 25. §-át is figyelembe véve — kialakított munkaidőbeosztást a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell elő­írni.

Next

/
Thumbnails
Contents