Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1093 Érdekelt- KöltségBégi alapból ként fizetett elszámolt kamat esetén (a kamat százalékában) az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú forgóalap-megelőlegezési hitelek 38 12 középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze 38 12 konvertibilis export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitelek csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló forgóeszközhitelek következtében felmerült kamat összegével 38 12 • közvetlen piaci értékesítésre történő lakásépítésre felvett árbevételből visszafizethető forgóeszköz hitel 25 8 'Az energiaracionalizálási, 'anyagmegtakarítási és hulladékhasznosítási támogatási keretből nyújtott állami kölcsönökre is a megfelelő kedvezmények érvényesíthetők. ^ 2. A lakosság részére nyújtott egyes ipari, építőipari, személyi fogyasztási szolgáltatások — számlában feltüntetett anyag- és alkatrészértékkel csökkentett — árbevétele 10%-ának megfelelő összeg. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az árbevétel előírt csökkentése végrehajtható az utókalkuláció szerinti tényleges anyagköltség alapulvételével is. Amennyiben a fizetendő nyereségadó a kedvezményre nem nyújt fedezetet, a különbözet sorrendben a fizetendő vagyonadóból, a felhalmozási adóból és a béradóból is igénybe vehető. Nem illeti meg a nyereségadó-kedvezmény a vállalatot a következőkben felsorolt tevékenységek után: — ékszer javítás, karbantartás (SZTJ 101—29— Pl); — a mérték utáni termékek készítése egyedi megrendelésre, az ortopéd lábbeli kivételével (SZTJ 101—83, SZTJ 101—84); í— lakástakarítás (SZTJ 709—21—02); ;— egyéb a lakosság részére végzett személyi szolgáltatások, a családsegítő szolgálat kivételével (SZTJ 709—19, kivéve az SZTJ 709—19—02—01); — a szerződéses üzemeltetésből származó díjbevétel. 3. A kutatási, műszaki-fejlesztési tevékenység árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában számított mérleg szerinti nyeresége után kalkulált nyereségadó 75 százaléka. Az adókedvezményben részesülő tevékenységeket az 5. számú melléklet tartalmazza. 4. Annál a külkereskedelmi vállalatnál, amelyik tagja az e célra engedélyezett, a vállalatok érdekeltségi alapjait összevonó és azokat vállalkozói jelleggel exportfejlesztési célokra fordító társaságnak, vagy erre vonatkozólag külön pénzügyminiszteri és külkereskedelmi miniszteri engedéllyel rendelkezik, a nyereségadó alapjául szolgáló nyereség legfeljebb 5 százaléka, de ez fejlesztési társaságnak adott vagyoni hozzájárulás esetében nem haladhatja meg a fejlesztési társaságba ténylegesen befektetett (pl. betét, részvény) összegeket. 5. Közvetett állami támogatásként adott nyereségadó-kedvezmény a 328/1975. (PK 39.) PM— KkM számú együttes közlemény 1/2. pontja alapján, valamint a 43/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti nyereségadó kedvezmény^ '6. Az 1500 forint alatti havi keresetű bedolgozók és részmunkaidőben foglalkoztatottak általános bérpótlékának a fele, azaz személyenként és havonként 155 forint. 7. Az 5173 Idegenforgalmi vendéglátás szakágazatba tartozó vállalatoknál a fizetendő nyereségadó 80 százaléka. 8. A 6. számú mellékletben meghatározott feltételek mellett a) a kereskedőház alapításakor az alapítók egyszeri nyereségadó-kedvezményben részesülnének, amelynek mértéke a nyereségadó-alapjául szolgáló nyereség legfeljebb 5 százaléka (ez a kedvezmény nem érinti a külkereskedelmi vállalatokat kereskedőház alapítása esetén a melléklet 4. pontja szerint megillető nyereségadó-kedvezményt); b) működési feltételeinek javítása érdekében a kereskedőház a működésének első évében a. nyereségadó 50 százalékának, — második évében a nyereségadó 25 százaié* kának,