Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 22. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám b) a négyéves tartású tehenekről: — sorszám, — dátum, — a tulajdonos neve, = pontos lakcíme, = személyi száma, = munkáltatójának neve és pontos címe, — az állat(ok) tartási helye, <— az előhasi üsző születési ideje, = azonosítási száma (a kétjegyű megyeszám és a hatjegyű egyediszám), = állatorvosi költségjegyzékének sorszáma, = ellésének ideje, *— a született borjú azonosítási száma (mint a tehén esetében) megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzék sorszáma (vagy az azt helyettesítő állatorvosi igazolás kelte), — igényelt támogatás összege, — változások [lásd: a) pontnál], — a pótlásra beállrtott tehén azonosítási száma, = állatorvosi költségjegyzékének sorszáma, = ellésének ideje, = borjának azonosítási száma, állatorvosi költségjegyzékének száma, — a kistermelő tulajdonában tartott más tehén (tehenek), azonosítási száma, tartási idejének kezdete. 9. számú melléklet c 37'1986. (X. 18.) PM—MÉM számú együttes rendelethez Az árkiegészítés és mértéke Az árkiegészítés mértéke az árbevétel %-ában: Növénytermelés, Üzemcsoport a szántó szarvasmarha, ak/ha értéke alapján juh és kecske árbevétele után Egyéb állat (kivéve a halat) árbevétele után 0,00— 7,00 28 12 7,01— 8,00 26 12 8,01— 9,00 25 11 9,01—10,00 24 11 10,01—11,00 22 10 11,01—12,00 19 9 12,01—13,00 17 8 13,01—14,00 15 8 14,01—15,00 12 8 15,01—16,00 10 5 16,01—17,00 8 4 17,01—18,00 4 3 18,01—19,00 3 3 10. számú melléklet a 37,1986. (X. 18.) PM—MÉM számú együttes rendelethez A árkiegészítés kiszámítása 1. A rendelet alkalmazása szempontjából ár« bevétel: a) a kiszámlázott összeg, b) a saját vagy gazdasági társulásban fenntartott árusítóhelyen eladott termék kis- és nagykereskedelmi árréssel csökkentett fogyasztói ára, c) az üzemi konyhán felhasznált termékek belső átadási ára, d) a leellett és tenyésztésbe állított (saját tenyésztésű és vásárolt) előhasi üszők darabonként harmincezer forinttal, a kocasüldők darabonként ötezer forinttal, a jerkék darabonként ezerötszáz forinttal számított értéke, e) a feldolgozott formában értékesített terméknek a feldolgozott alapanyag értékesítési átlagáron számított értéke. A mesterségesen szárított dohány nem minősül feldolgozott terméknek. Ha a feldolgozott saját alapanyagból a támogatott üzemnél értékesítés nem volt. akkor az árkiegészítés elszámolásának alapja a termék értékesítési ára, csökkentve a feldolgozás szűkített önköltségével, valamint a feldolgozásra arányosan járó gazdasági általános költséggel és nyereséggel, f) a kedvezőtlen adottságú nagyüzem termőterületén folytatott bérhizlalás ráhízlalt súlyának kiszámlázott összege. 2. Az igénybe vehető árkiegészítés összegét úgy kell kiszámítani, hogy különböző (árkiegészítésben részesülő) termékek árbevételének, valamint az árkiegészítés 9. számú melléklet szerinti mértékének szorzatából le kell vonni: a) minden olyan vásárolt termék, amely saját termékként árkiegészítésben részesülhet, beszerzési áron számított értékének az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét, kivéve a vásárolt vetőmagot (vetőgumót), lédús és szálastakarmányt, valamint nem a támogatott nagyüzem termőterülete szerinti helység(ek)ben előállított — saját tulajdonban levő — állatok súlygyarapodásához felhasznált vásárolt takarmányt. Le kell vonni azonban a vásárolt vetőmag (vetőgumó) utáni árkiegészítést akkor, ha a nagyüzem a vásárolttal azonos fajtájú és azonos szaporítási fokú vetőmagot (vetőgumót) értékesít. E pont szerint levonást TBC mentesítés esetén, vagy új állattenyésztési telep feltöltésekor, ha az utóbbi állománynövekedéssel is jár, a tárgyévben mellőzni kell, ha a tenyésztésbevétel után elszámolható árkiegészítésre is csak a következő évben lesz jogosult a nagyüzem. Ilyen esetben a vásárlás utáni levonást is a tenyésztésbevételkor kell végrehajtani;