Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 18. szám

806 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám A felsőoktatási intézmények eltérő felépítése miatt az oktatási szervezeti egységek típusainak teljes körét a javaslat nem sorolja fel, ezeket a végrehajtási szabályok, illetőleg az intézmények maguk határozzák meg (J17—120. §). 11. A felsőoktatási intézmények irányítási rend­szerében kiemelkedő jelentőségű a szakmai ön­állóság alapelve. A javaslat ezt az elvet, valamint a felsőoktatási intézmények feladatait figyelembe véve rögzíti az önállóság legfontosabb területeit. A javaslat a képzés tartalmának meghatározásá­val, a tudományos kutatások szervezésével, vala­mint a hallgatói ügyekkel kapcsolatosan a felső­oktatási intézmények számára nagyfokú önálló­ságot biztosít, ezeket és a javaslatban meghatáro­zott más feladataikat saját szabályzataikban rende­zik. Az önállóság garanciája az is, hogy a felsőokta­tási intézménynek joga van minden olyan ügyben véleményt nyilvánítani, amelyben a döntés az irá­nyító miniszter vagy más felettes szerv hatásköré­be tartozik. Ezt egészíti ki a felsőoktatási intéz­mények általános javaslattételi joga, továbbá az irányító miniszter tájékoztatási kötelezettsége. A javaslat — eltérően a jelenlegi jogi szabályo­zástól — az egyetemek és főiskolák jogállása kö­zött nem tesz különbséget, a különbségek a képzési célban, továbbá az általuk ellátott más feladatok jellegében és mennyiségében jelentkeznek (121. §). 12. A felsőoktatási intézmények vezetése — a jelenlegi rendszernek megfelelően — az egyéni felelős vezetők és a testületek között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, ezek együttműködé­sével valósul meg. A felsőoktatási intézményekben két típusú tes­tület működik: a képviseleti jellegű tanácsok, va­lamint a szakmai testületek. Mindkettő összetéte­lét, ezen belül a választott és a meghívott szemé­lyek arányát, továbbá létesítésük és működésük rendjét külön jogszabályok keretei között a felső­oktatási intézmények határozzák meg. A javaslat a szakmai testületeket azzal a céllal létesíti, hogy az intézményi és az oktatási érdekek­nek, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának, az intézményi tudományos kutatások irányításának és szervezésének, továbbá a felsőoktatási intézmé­nyek együttműködésének szakmai kompetenciá­val rendelkező fórumai legyenek. A szakmai testületek nem helyettesítik a képvi­seleti tanácsokat, azonban alkalmasak arra, hogy szakmai kérdésekben véleményt nyilvánítsnak; számukra ilyen kérdésekben döntési hatáskör is adható (122—124. §). 13. A javaslat megállapítja a felsőoktatási in­tézmények és a karok vezetőinek megbízására vo­natkozó szabályokat. A felsőoktatási intézmények vezetői helyetteseinek, a karok vezetői helyette­seinek, valamint az önálló oktatási szervezeti egy­ségek és a tanszékek vezetőinek megbízásáról a Minisztertanács rendelkezik. Az intézményi demokrácia erősítését szolgálja az a rendelkezés, hogy a javaslatban szabályozott, továbbá más — az irányító miniszter, valamint a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozó — vezetői megbízásoknál az intézményi testületek, az érintett oktatási szervezeti egységek javaslatai­ra, valamint a társadalmi szervezetek véleményé­re figyelemmel kell dönteni (124—127. §). VI. fejezet A felnőttek iskolai oktatása A 128—143. §-hoz 1. Az általános, illetőleg az egyes oktatási fo­kokhoz, intézményekhez fűződő rendelkezések, to­vábbá a felvételre és a tanulók jogaira, kötelessé­geire vonatkozó szabályok — kevés kivételtől elte­kintve — a felnőttek oktatásában is érvényesül­nek, ezért a javaslat e fejezetben csak a felnőtt­oktatás sajátos oktatási formáit és az egyéb elté­réseket szabályozza (128. §). 2. A szakközépiskolai és a felsőfokú végzettség egyéni felkészülés alapján való megszerzését a gyakorlati oktatásra tekintettel szabályozza kivé­teles lehetőségként a javaslat (129. §). 3. A dolgozók általános iskolája elsősorban azoknak az oktatására szolgál, akik általános is­kolai tanulmányaikat tankötelezettségük ideje alatt nem fejezték be. A munkahelyi szakmai kép­zésben való részvételnek általában feltétele az alapfokú iskolai végzettség. Erre tekintettel a ja­vaslat lehetővé teszi azt is, hogy a dolgozók álta­lános iskolai oktatását szakképzéssel együtt szer­vezzék. A dolgozók általános iskolájának ifjúsági osztá­lyába elsősorban az vehető fel^ akinek a tanköte­lezettsége megszűnt. A tankötelesek számára ugyanis az a kívánatos, ha az általános iskola nap­pali tagozatán végzik tanulmányaikat; ezért a ja­vaslat csak kivételként, átirányítás alapján teszi lehetővé, hogy a dolgozók általános iskolájába teljesítsék a tankötelezettségüket. Az átirányítá a tanuló, a szülő, illetőleg az iskola is kezde nyezheti. Az átirányítási eljárás legfontosabb bályait — garanciális okok miatt — a javaslat lapítja meg (132—133. §). 4. A dolgozók középiskolai — gimnáziumi, középiskolai — oktatásának meglevő for '^áignftipf­lett a technikusképzést is szabályozza a jgtfipRK Míg a hatályos jog a dolgozók gimnázjÉPaÉjfe illetőleg négy évfolyamos szakközépiskolájip* felvételt meghatározott életkor betö|jflSflra^es munkaviszonyhoz köti, a javaslat a >:'V'H'i nulás elősegítése érdekében feltételkea^HB az iskolai végzettséget írja elő. A dolgoj|^^Scpia­koláiban tehát a tankötelesek is eljárás nélkül — tanulhatnak. A oktatásának a jelenleginél oldott kívánják elősegíteni, hogy az mák keretében minél többen I int 140. §). attyezesi pskolai jfvaí azt |si for* c (134—

Next

/
Thumbnails
Contents