Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 18. szám

802 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám c) A tanulónak, hallgatónak a fegyelmi eljárás tartamára az oktatási intézmény látogatásától való eltiltására pl. az iskolai munka vagy a fegyelmi eljárás zavartalansága érdekében kerülhet sor (34. §). d) A javaslat a fegyelmi eljárás szabályai közül csak a garanciális jellegűeket határozza meg (35. §). A fegyelmi eljárás részleteinek megállapítása végrehajtási jogszabályok tárgya. e) A volt hallgatóval szemben a fegyelmi intézkedés lehetőségét az értelmiségi hivatás védelme érdekében biztosítja a javaslat (36. §). 8. a) Ha a kárt jogellenesen és vétkesen — szándékosan vagy gondatlanul — okozták, polgári jogi felelősség keletkezik. A vétkesség feltétele a károkozó vétőképessége. A polgári jog a vétőképességre nem állapít meg korhatárt. A bírói gyakorlat — ha különleges körülmények mást nem indokolnak — általában a tizenkettedik év betöltésével állapítja meg a vétőképesség beálltát. A vétőképtelen személy nem vonható felelősségre, helyette gondozója felel. Ha a vétőképtelen tanuló a károkozáskor a nevelési-oktatási intézmény gondozásában volt (pl. tanítási idő alatt), a gondozó nem a szülő, mert nem volt abban a helyzetben, hogy a károkozást megelőzhesse. b) A javaslat a polgári jogi felelősség általános szabályaitól a következőkben tér el: — gondatlan károkozás esetén a tanuló, hallgató felelősségét korlátozza (37. §); — a nevelési-oktatási intézmény, illetőleg a vállalat felelősségét vétkesség nélküli felelősségként szabályozza (38. §). A javaslat szerinti speciális felelősségi szabályok a gyermekek, a tanulók és a hallgatók számára méltányosak. A gyermekek, tanulók, hallgatók és a nevelésioktatási intézmények, vállalatok közötti kapcsolatban az anyagi felelősségnek a javaslatban nem szabályozott kérdéseire a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1977. évi IV. törvény 339—360. §-ait kell alkalmazni (39. §). IV. fejezet A pedagógusok és az oktatók A 40—41. §-hoz 1. A nevelési-oktatási rendszer fejlődésének záloga a pedagógus és az oktató szakképzettsége, valamint a hivatás gyakorlására való alkalmassága. A javaslat biztosítani kívánja, hogy a pedagógusokat a nevelő-oktató munkától más — azzal össze nem függő — feladatok ne vonják el. A nevelő-oktató műnk?, közérdekű, ezért a javaslat a közfeladatot ellátó személyt megillető büntetőjogi védelemben részesíti: — a pedagógust és az oktatót mind a munkaviszony, mind a nevelő-oktató munka végzésére irányuló egyéb jogviszony alapján végzett tevékenységével kapcsolatban, továbbá — a nevelési-oktatási intézményben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján nevelőoktató munkát végző személyt (pl. a telexkezelés fakultatív tantárgyat tanító postai dolgozót) (f 0. §). 2. Első ízben kerül sor arra, hogy a pedagógusok e-i az oktatók jogait és kötelességeit jogszabály átf góan szabályozza. A hivatás gyakorlásával öszef Aggp jogok a pedagógus, illetőleg az oktató önállóságát hangsúlyozzák a tananyag és a nevelési-oktatási módszerek megválasztásában, a tanulók és f hallgatók tanulmányi munkájának, teljesítményének, magatartásának értékelésében, valamint ogként is rögzítik a továbbképzésben, kísérletek, cutatások végzésében való részvételét. A jogok /gyakorlása mellett viszont kötelességként is kimondja a javaslat a tanulók, hallgatók teljesítményének értékelését, a szakmai, pedagógiai ismerejtek, a műveltség és a politikai-ideológiai képzett'ség folyamatos fejlesztését. A nevelés és az oktatás elveit híven tükröző kötelesség, hogy a pedagógus, az oktató tartsa tiszteletben a gyermekek, a tanulók, illetőleg a hallgatók emberi méltóságát I és jogait (41. §). V. fejezet A szülők A 42. §-hoz A szülőkre vonatkozó szabályozásban a javaslatnak más jogszabályok — pl. a családjogi törvény, a büntető törvénykönyv és a szabálysértésekről szóló jogszabályok — meglévő rendelkezéseit is figyelembe kell vennie: a szülőnek, gondozónak, törvényes képviselőnek (a továbbiakban együtt: szülő) a gyermek nevelésével, gondozásával kapcsolatos kötelességeit, ezek teljesítésének elmulasztása esetére a jogkövetkezményeket, illetőleg a tankötelezettséggel kapcsolatos szülői mulasztások szankcióit ugyanis az említett jogszabályok rendezik. A javaslat az óvoda, illetőleg az iskola és a szülő közötti kapcsolatban szabályozza a szülő jogait és kötelességeit, természetesen annak szem előtt tartásával, hogy azok a nevelést, oktatást segítsék (42. §). MÁSODIK RÉSZ AZ ÖVODAI NEVELÉS A 43—49. §-hoz 1. Az óvodai neveléshez való jogot a javaslat minden gyermek számára biztosítja. Ennek feltételeiről folyamatosan, a fejlesztési programban foglaltak szerint kell gondoskodni. i