Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 18. szám

800 TANÁCSOK KÖ7LÖNYE 18. szám c) az óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás tanácsi intézményrendszerére tekintettel — a tanácsokra vonatkozó jogszabályokhoz igazodva — „helyi-területi irányítás"-i hatáskörökről rendelkezik; d) a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban „közvetlen" miniszteri irányító hatáskört szabályoz, és fenntartja a „képzésben érdekelt miniszter" fogalmat. A hatásköri kategóriák tartalmának — a hatásköröknek — megállapítására a javaslat a Minisztertanácsot hatalmazza fel. 8. A nevelési-oktatási rendszer (2. §) központi ágazati irányítását a művelődési miniszter látja el. A központi ágazati irányítás érvényesülését a javaslat azzal biztosítja, hogy azt a törvény hatálya alá tartozó valamennyi nevelési-oktatási tevékenységre — függetlenül a tevékenység folytatójától — kiterjeszti (19. §). 9. Az óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás központi irányítását a művelődési miniszter látja el. Ezt a hatáskörét a középfokú szakoktatás tekintetében a képzés szakiránya szerint illetékes miniszterrel, országos hatáskörű szerv vezetőjével együttműködve gyakorolja (20. §). 10. Az óvodák, az alap- és középfokú iskolák, diákotthonok, kollégiumok, valamint alapfokú művészetoktatási intézmények létesítését és fenntartását a javaslat a hatályos jognak megfelelően tanácsi hatáskörbe adja, biztosítja azonban a művelődési miniszter számára a kísérleti nevelési-oktatási intézmények létesítésének és fenntartásának eddig hiányzó lehetőségét. Minthogy a létesítés és fenntartás általános szabálya alól a meglévő kivételek indokoltak, sőt a fejlesztési program alapján a kivételek körének szélesítésére kerül sor, a javaslat a Minisztertanácsot további kivételek szabályozására hatalmazza fel. A nem tanácsi nevelési-oktatási intézmény létesítésének és fenntartásának általános feltételeként előírt művelődési miniszteri egyetértési jog is összefügg a létesítők, illetőleg fenntartók körének tervezett bővítésével, s a Minisztertanács állapítja meg azokat az eseteket, amelyekre nézve az egyetértés nem szükséges, mert az általa biztosított érdek más módon részesül védelemben. Az egyetértési jog szabályozása a már működő intézményeket természetesen nem érinti (21. §). A tanácsi intézmények létesítésére (megszüntetésére), illetőleg fenntartására jogosult tanácsokról a javaslat nem rendelkezik, mert azokat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény, a végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet valamint a művelődésügyi intézmények létesítésének, megszüntetésének és tevékenységi körük megváltoztatásának általános szabályairól szóló 35/1971. (XI. 3.) Korm. számú rendelet jelöli ki. 11. A tanácsi intézményekben folyó óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás, továbbá — szűk körre vonatkozó kivételektől eltekintve — a nem tanácsi óvodákban folyó nevelés helyi-területi irányítását változatlanul a tanácsok végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervei látják el. Az előbbi körhöz nem tartozó, pl. a kísérleti nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelés-oktatás helyi irányításáról a Minisztertanács rendelkezik (22. §). Azt, hogy a helyi-területi irányítást mely tanácsi szervek végzik, továbbra is — a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény 74. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott — miniszteri jogszabályok határozzák meg. 12. A f Nőoktatás irányítását az egyes felsőoktatási intézményeket irányító miniszterek — a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, a képzésben érdekelt miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek közreműködésével — látják el. A javaslat — hasznosítva azt a tapasztalatot, hogy a miniszteri irányító munkát a szakértő-kollektívák hatékonyan segítik — az irányító miniszterek meghatározott tevékenységeiben szakértői bizottságok közreműködését írja elő (23. §). 13. A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében kísérletek folytatása, egyedi megoldások alkalmazása szükséges, amelynek során — a nevelési-oktatási intézmények szervezete, illetőleg a nevelés-oktatás tartalmi kérdései vonatkozásában — a javaslat alapján más oktatási jogszabályok rendelkezéseitől a kísérlet tartamára el lehet térni. Az eltérés engedélyezése miniszteri hatáskörbe tartozik. III. fejezet A tanulók és a hallgatók A 25—39. §-hoz 1. A tanuló, hallgató és az iskola közötti viszony sajátos társadalmi viszony, amelyből a jog által szabályozott jogok, valamint kötelességek származnak, ezért a javaslat jogviszonyként szabályozza. A tanulói és a hallgatói jogviszony kezdetéhez jogszerző, illetőleg megszűnéséhez jogmegszüntető hatás fűződik. Bizonyos esetekben a jogviszony megszüntetése nem indokolt (középfokú iskolában a tanév folytatásától való eltiltás, a felsőoktatásban pedig pl. a sorkatonai szolgálat esetén), ezért a javaslat a szünetelésről is rendelkezik. A tanulói és a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések — a keletkezést, szünetelést vagy megszűnést eredményező okok meghatározása, továbbá a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének időbeli határai — garanciális jelentőségűek, ezért a javaslat ezeket részletesen sza* bályozza.