Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 1. szám

26 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám szerelő, gépszerelő és karbantartó (géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, textil- és ruházatiipari gépszerelő), közlekedésgép-szerelő (Dízel-mozdonyszerelő, vasúti járműszerelő, nagyvasúti villamosjárműszerelő, közúti villamosjárműszerelő), szerkezetlakatos (könnyűszerkezetlakatos), elektrolakatos (felvonószerelő, háztartási gépszerelő, villamosgépszerelő), villanyszerelő (erősáramúberendezés-szerelő, épületvillamossági szerelő), repülőgépműszerész (navigációs- és elektroműszerész, rádió- és lokátorműszerész), elektroműszerész, mechanikai műszerész (kötő- és varrógép műszerész, műszergyártó és -karbantartó), vegyianyaggyártó, nyomdai gépmester (magasnyomó gépmester, síknyomó gépmester), nyomóforma készítő (kemigráfus marató, mélynyomó marató), kertész (szőlő- és gyümölcstermesztő, zöldségtermesztő), mezőgazdasági gépész (állattartó-telepi gépész, kertészeti gépész), baromfitenyésztő, dohányfeldolgozó, erjedésipari termékgyártó (sörgyártó, szesz- és likőrgyártó), élelmiszeripari termékgyártó (baromfihúsfeldolgozó, cukorgyártó, édesipari termékgyártó, élelmiszertartósító, húsfeldolgozó, molnár, tejtermékgyártó), vasúti távközlő- és biztosítóberendezési műszerész szakmák. B) Általános gépszerelő és karbantartó, cipőgyártó, fémforgácsoló, gépjárműszerelő, nyomdai gépmester (magasnyomó gépmester, síknyomó gépmester), nyomóforba készítő (kemigráfus marató, mélynyomó marató, nyomdai fénymásoló), vasúti járműszerelő, villamosgép- és készülékszerelő, villanyszerelő, vegyipari szakmunkás, kisállattenyésztő, élelmiszeripari üzemfenntartó gépész (cukoripari gépész, erejedésipari gépész, sütő- és édesipari gépész, tartósító- és húsipari gépész, tejipari gépész, terményfeldolgozóipari gépész), mezőgazdasági gépészeti (állattartó telepi gépész, erdészeti gépész, kertészeti gépész, növénytermesztő gépész), mezőgazdasági gépszerelő. 3. kategória: A) Elektronikai műszerész, irodagép műszerész, rádió- és televízió műszerész, irányítástechnikai műszerész, számítástechnikai műszerész, mechanikai műszerész (orvosi műszerész), általános vegyész, betűszedő (nyomdai montőr, szedő), nyomóforma készítő (nyomdai fénymásoló), dísznövény kertész, állategészségőr, erjedésipari termékgyártó (borász), távközléstechnikai műszerész (vezetékes-távközléstechnikái műszerész, vezetéknélküli-távközléstechnikai műszerész) szakmák. B) Betűszedő (fényszedő, nyomdai montőr, szedő), mechanikai műszerész, nyomóforma előkészítő (nyomdai fényképész, nyomdai retusőr), rúhagyártó, elektronikai műszerész, híradásipari műszerész, irányítástechnikai műszerész, számítástechnikai műszerész, ügyviteltechnikai műszerész, vezetékes távközlési műszerész, állategészségőr, dísznövénykertész. Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter 1/1985. (I. 24.) OT—PM számú együttes rendelete az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásáról Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával él a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed — a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel — az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az egyesület vállalatára, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a leányvállalatra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő jogi személyiségű gazdasági társulásra, továbbá az amortizációd normák tekintetében a vízgazdálkodási társulatokra (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozási rendszeréről szóló 45/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetekre, a 33/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 54. § (2) bekezdésében meghatározott rendszerben működő vállalatokra (kisvállalatok) és az egyszerűsített rendben működő leányvállalatokra. 2. § (1) A vállalat az éves vállalati költség- ét eredményelszámolásban érvényesíthető értékcsökkenési leírást és az ezzel azonos összegű — az állóeszközök nettó értékét módosító — értékcsökkenést e rendelet mellékletét képező Amortizációs Normák Jegyzékében (a továbbiakban: Normajegyzék) közölt normák alapján, a vállalat összes állóeszköze bruttó értéke után számítva számolhatia él. (2) A vállalat a költségként elszámolható értékcsökkenési leírás összegének megállapítása céljából állóeszközeit a Normajegyzékben foglalt öszszevont állóeszköz-csoportokba köteles besorolni. 3- § A Normajegyzékben foglalt normákat üzemidőtől függetlenül kell alkalmazni. 4- § (1) A Norma jegyzékben szereplő állóeszközcsoportok amortizációs normáival — a negyedév első napján meglevő állóeszköz-állomány bruttó értéke alapján — kell megállapítani az elszámolható értékcsökkenési leírást: Az egyes állóeszközcsoportokra külön-külön kiszámított értékcsökke-