Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

624 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám vítási, felújítási éves és középtávú tervek kialakí­tása; forgalomszervezési ügyek, útkorszerűsítés, köztisztasági-környezetvédelmi ügyek, nagyobb területet érintő szanálások, kisajátítások.) f) A tanácstagok által tartott fórumok (beszá­moló, választói gyűlés, fogadóóra) a tájékoztatá­son túlmenően szolgálják a tanácsi feladatok jobb megoldását, a társadalmi közreműködés szervezé­sét. El kel1 érni, hogy gyakrabban vegyenek részt a tanácstagi beszámolókon azoknak a szerveknek a képviselői, akik rendszeresen címzettjei az el­hangzó közérdekű bejelentéseknek, javaslatoknak és panaszoknak. Gondoskodni kell a tanácstagi fó­rumokon elhangzott közérdekű javaslatok, beje­lentések és panaszok megoldásáról, arról, hogy az érdemi válaszokról a tanácstagok minden esetben értesítést kapjanak, és emellett az általuk legfon­tosabbnak tartott ügyek kivizsgálásában és megoldásában közreműködhessenek. g) A tanácstagi tevékenységről a lakosságot gyakrabban kell tájékoztatni (pl. a sajtó, illetőleg ahol ilyen van, a kábeltelevízió igénybevételével). A tanácstagi tevékenység segítése érdekében indokolt kialakítani tanácstagi klubot. A tanácsta­gi klub célszerűen felszerelt helyiség, s egyben ta­nácstagi működési forma. A klub keretében a ta­nácstagok felkészülhetnek a tanácsülésre, szerve­zett vagy öntevékeny képzésben vehetnek részt és hozzájuthatnak a tanácstagi munkájukhoz szük­séges információkhoz. A klub teremtsen alkalmat a nem tanácsi szervek képviselőivel, valamint a választókkal való személyes találkozásra, ha kell, a tanácstagi fogadóóra megtartására is. A tanácsházákon javítani szükséges a tanácstagi tevékenység tárgyi feltételeit: pl. a jogszabály­gyűjteményeket, leíratási lehetőséget, telefonhasz­nálatot célszerű biztosítani a tanácstagok részére. 1. A Szabályzat rendelkezik arról, hogy — miként, milyen formákban, módszerekkel történjék a tanácstagok rendszeres tájékoztatása; — a tanácstagot a tanács bármelyik vezetője, vagy beosztottja hivatalában soron kívül fo­gadja. A tanácstag jogosult a Tt. 38. § (1) bek. e) pontjában meghatározott körben a hivatalos ira­tokba — a jogszabályi rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal — betekinteni. A felkeresett taná­csi dolgozó köteles a tanácstag jogainak érvénye­sülését elősegíteni. A Szabályzat a tanácstagok te­vékenységének segítésére tanácstagi klub, szak­mai könyvtár stb. megszervezését írhatja elő. 2. A helyi tanács Szabályzata rögzíti az általa megválasztott fővárosi, megyei tanácstag egyéni vagy csoportos beszámoltatásának, továbbá a fő­városi, megyei tanács üléséről adott tájékoztatás­nak a módját és gyakoriságát. 3. A tanácstagok jogait és kötelességeit a Sza­bályzat összevontan itt sorolhatja fel. (PL: a ta­nácsülés előkészítésével az ülésen való részvétel­lel és a határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok.) E helyütt, vagy a mellékletben határozza meg a tanács azokat az ügyeket, amelyekben döntés előtt a szakigazgatási szerv köteles a tanácstag véleményét kérni. A helyi Szabályzatban itt célszerű szabályozni * a választókkal való kapcsolat formáit is, valamint a lakóbizottsággal, népfrontaktívákkal való együtt­működést. VI. Fejezet A végrehajtó bizottság, feladatai és hatásköre (Tt. 41. §-50. §) a) A végrehajtó bizottságnak fontos feladata a tanács népképviseleti-önkormányzati jellegének fejlesztése. Munkájában az ágazati feladatok ér­vényesítése mellett kapjon kiemelt figyelmet az érdekek feltárása, egyeztetése, az alárendelt szer­vezetek munkájának jobb összehangolása és ellen­őrzése. b) A tanács képviselete, a nem tanácsi szer­vekkel való szorosabb együttműködés, a lakosság szélesebb körű bevonása a döntések előkészítésé­be, a végrehajtásba, a lakosság öntevékenységének segítése is indokolja, hogy a helyi tanácsok nö­veljék a társadalmi megbízatású tanácselnök-he­lyettesek számát. c) A végrehajtó bizottság munkatervét a kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai célok, ágazati fel­adatok, valamint a helyi sajátosságok figyelembe­vételével kell összeállítani. Ehhez célszerű rend­szeresen kérni a tanácstagok javaslatait, a politi­kai, társadalmi és érdekképviseleti szervek véle­ményét. Szükséges, hogy a testület a tervezetben nem szereplő napirendi javaslatokról is tájékozta­tást kapjon, s gondoskodjon azok megfelelő hasz­nosításáról. A tanácsi és nem tanácsi szervek elő­terjesztései, valamint a beszámolók és tájékozta­tók megfelelő arányban szerepeljenek a munka­tervben. A tanács elé kerülő előterjesztések elő­adói lehetőleg a szakigazgatási szervek vezetői legyenek. A községi tanácsoknál — a témakörök­től függően — indokolt csökkenteni az írásbeli előterjesztések számát. Célszerű, ha a végrehajtó bizottság adott esetben helyszíni ülésen győződik meg az előterjesztésben foglaltakról (pl. különböző beruházóknál). Mértéktartóan növelni lehet a nem tanácsi szervekkel való együttes ülések számát (pl. együttműködési megállapodás értékelése al­kalmával). d) A végrehajtó bizottság tevékenysége feletti szélesebb társadalmi ellenőrzés, a tanács megha­tározó szerepének elősegítése érdekében célszerű, hogy egyes, a Szabályzatban meghatározott ügyek az illetékes tanácsi bizottság véleményével legye­nek előterjeszthetők a végrehajtó bizottságnak. A végrehajtó bizottsági ülésre készülő előterjeszté­sek előkészítésében is kapjanak nagyobb szerepet az ideiglenes (ad hoc) bizottságok. Célszerű, ha a tanácsülést előkészítő ülésén a végrehajtó bizott­ság nem vitatja meg részletesen, érdemben a nem általa benyújtandó tanácsülési előterjesztéseket, hanem csak a napirend tárgyalásra való alkalmas­ságát ítéli meg.

Next

/
Thumbnails
Contents