Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

620 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám zetiségek jogai érvényre juttatásának helyi megoldásai; az üdültetéssel, idegenforgalommal kapcsolatos feladatok; a fővárosban azok a kerületi tanácsi feladatok, amelyek több kerületet együttesen érintenek; társadalompolitikai szempontból a tanács működési területén különösen fontos feladatok). c) a fővárosi tanács Szabályzata meghatározza a fejlesztésre és a lakosság ellátására vonatkozó terveinek a kerületi tanácsokkal való egyeztetési rendjét. 2. A Szabályzat utaljon a más tanácsokkal való együttműködés fő feladataira, különös figyelemmel, a fejlesztések összehangolására, közös-megvalósítására, vállalat, intézmény együttes alapítására, működtetésére, hatósági ügyek közös intézésére, a tapasztalatok kölcsönös megismerésére, főként az igazgatási munka korszerűsítésében., egyszerűsítésében, E célra bizottság alakítható. A fővárosi tanács Szabályzata tartalmazza a főváros távlati és középtávú terveinek a Pest megyei Tanács szerveivel történő összehangolásának követelményeit. 3. a) A helyi tanácsok foglalják Szabályzatukba a testületek közötti együttműködés fő területeit és céljait. b) A tanácsok közötti kapcsolatok helyi szabályozása különösen a következőkben indokolt: — A fővárosi kerületi tanácsok Szabályzatai tartalmazzák a lakosság ellátásában érdekelt szomszédos kerületi, valamint — a peremkerületeknél •— a vonzáskörzetbe tartozó helyi tanácsokkal való együttműködés fő területeit. — A megyei irányításban közreműködő városi tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a városkörnyékbe tartozó községek helyzetét is érintő testületi előterjesztések előkészítésébe bevonják az érdekelt községi tanácsok elnökeit. i S A városi tanács terveit, programjait a községek helyzetére, lakosságának ellátására kiható részeiben ismertetik a községi tanáccsal, illetőleg végrehajtó bizottságával, kérik véleményét és arról a terv, program benyújtásakor a városi tanácsot is tájékoztatják. A községi tanács Szabályzata rendelkezik arról, hogy a tanácselnök a megyei irányításban közreműködő város tanácsülését követő községi tanácsülésen tájékoztatást ad a község lakosságára is kiható döntésekről, eseményekről. A helyi tanácsok együttműködésének a további szélesítését és szervezését városkörnyéki bizottság (e fejezetben a továbbiakban: bizottság) segíti. A bizottság ügyrendjét — amely a legfontosabb működési kérdéseket tartalmazza — egyhangú szavazattal fogadja el, amelyet minden érdekelt tanácsnak be kell mutatni. A bizottság elnöki tisztségét a helyi tanácselnökök felváltva is elláthatják, de állandó elnököt is választhat a bizottság. Ez utóbbi esetben is az üléseket a helyi tanácselnökök váltakozva vezethetik. Célszerű, hogy a városkörnyékkel nem rendelkező városi, a közvetlen megyei irányításba vont nagyközségi tanács elnöke is tagként vegyen részt a bizottság munkájában. A bizottság összehangolja a vonzáskörzet fejlesztését, a közlekedés javítását, a lakosság kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, testnevelés és sport stb. ellátásának szervezését és fejlesztését. Szervezi az érdekelt tanácsok igazgatási együttműködését, társulások alakítását. A bizottság kialakítja a tervegyeztetés rendjét: előbb kétoldalú munkakapcsolat keretében a községi tanácsok elnökei egymással és a városi tisztségviselőkkel dolgozzák ki a közös javaslatokat; ezután a bizottság alakítja ki az érintett tanácsoknak benyújtandó közös érdekű fejlesztési stb. tervezeteket. Ezek tárgyalására a bizottság az érdekelt nem tanácsi szervek vezetőit is meghívja. A tanácsok a bizottság javaslatára városkörnyéki alapot hozhatnak létre meghatározott feladatokra, kölcsönös támogatásra. 4. A tanács, a végrehajtó bizottság, a tisztségviselők, a bizottságok, az elöljáróság hatáskörét a Szabályzat mellékleteként kezelt hatásköri jegyzék tartalmazza, amely jelzi azt is, hogy mely hatáskör gyakorlását, melyik szervre ruházták át. III. Fejezet A tanácsi és a nem tanácsi szervek együttműködése (Tt. 21. §-26. §) , Á Szabályzatban tükröződnie kell, hogy a tanács feladatai megvalósítááa érdekében igényli a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak közreműködését, támaszkodik tapasztalataikra; a nem tanácsi szervekkel való együttműködés továbbfejlesztése is elősegíti az állampolgárok öntevékenységét, kezdeményezéseit, részvételét az őket érintő ügyek intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. A szabályozás is mozdítsa elő a termelő-szolgáltató szervekkel kialakult együttműködés továbbfejlesztését. Kiemelt figyelmet fordítson a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a szakszervezetekkel, a rétegképviseletekkel, a Vöröskereszttel, a nőmozgalommal, a nemzetiségi szövetségekkel történő együttműködésre. Az együttműködés is segítse elő, hogy például a fiatalok kapjanak feladatokat a helyi teendők megvalósításában, a tanácsok vonják be a közéletbe a nyugdíjasokat, építsenek tapasztalataikra. 1. A Szabályzatban a tanács rögzíti, hogy szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében és a hozott határozatok végrehajtásában, ellenőrzésében mely nem tanácsi szervekkel milyen feladatkörökben és kapcsolati formákban működjenek együtt.